A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (rövidítve: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely feladatait központi és területi szervei útján látja el. Alapítása^[1] 2011. január 1-jével a 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAV tv.) által történt a kb. 15 000 fős Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a mintegy 7000 fős Vám- és Pénzügyőrség összevonásával.

Elődjei az 1867-ben alakult Magyar Királyi Pénzügyőrség és az 1987-ben alakult Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó közigazgatási szervek voltak. A Vám- és Pénzügyőrség felállításáról a 2011. január 1-től hatálytalan 2004. évi XIX. törvény rendelkezett. Ez a törvény 2004. május 1-jén (a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján) lépett hatályba. ^[2]

2011. január elsejével a Vám- és Pénzügyőrséget összevonták az APEH-hal, és létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A NAV jogállását a NAV tv. fogalmazza meg:^[3]

• államigazgatási és rendvédelmi funkciókat is ellát egyidejűleg meghatározott szervei útján;
• központi hivatalként működik kormányrendeletben kijelölt miniszter irányítása alatt;^[4]
• a NAV vezetőjének feladat- és hatásköreit kormányrendeletben kijelölt államtitkár gyakorolja;
• központi költségvetési szerv.

A NAV központi (Központi irányítás és Bűnügyi Főigazgatóság^[5]) és területi (a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok, Fellebviteli Igazgatóság, NAV nyomozóhatósági feladatokat ellátó területi szervei, valamint a Kormány rendeletben meghatározott igazgatóságok, intézetek) ^[6] szervekkel rendelkezik.

Alaptevékenysége az adók, illetékek, vámok beszedése, a vonatkozó jogszabályok betartatása, szabályszegések szankcionálása. A NAV vezetőjének négy szakmai helyettese van:

• adószakmai ügyekért
• adó- és vámszakmai hatósági és felügyeleti ügyekért
• bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért
• vámszakmai és nemzetközi ügyekért

felelős helyettes államtitkár. A 2018. évi országgyűlési választások után a NAV korábbi vezetőjének megbízatása megszűnt, a korábbi bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár vezeti a szervezetet államtitkárként.^[7]

Feladatai közé tartozik a teljesség igénye nélkül (részletezi a NAV tv. 13. §-a):

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,

c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A NAV jogkörei:

• adóigazgatási,
• vámigazgatási,
• bűnüldözési és nyomozóhatósági,
• rendészeti és igazgatási,
• a NAV tv. 13. § 9. bek-ben megfogalmazott egyéb feladatok (nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzése, nemesfémforgalom és fémjelzéssel kapcsolatos feladatok, a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,a környezetvédelmi termékdíjjal és a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat).

A NAV tv. 14. §-a feladatként határozza meg a Rendőrséggel történő együttműködés a meghatározott jogszabályok szerinti ügyekben. Jövedéki adóval kapcsolatos ügyekben szintén a NAV jár el.^[8]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal három nagyobb szakágból tevődik össze. Ezek egyike az APEH jogutódjaként működő adóigazgatási szervezet, regionális adó-főigazgatóságok néven. Emellett a NAV keretei közé tartozik egy vámigazgatási és egy bűnügyi szakág is, amelynek személyi állományát főként a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai és kormánytisztviselői alkotják. A vámigazgatási szakág azonban megszűnt centralizált rendvédelmi szervként működni, ehelyett a NAV-on belül regionális vám- és pénzügyőr főigazgatóságokra oszlik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal újonnan létrehozott, önálló nyomozóhatóságként működő szerve a regionális bűnügyi igazgatóságokra tagozódó Bűnügyi Főigazgatóság, mely adózással kapcsolatos és egyéb pénzügyi-gazdasági bűncselekmények felderítésére és nyomozására szakosodott, dolgozói jellemzően hivatásos állományúak, mellettük dolgoznak kormánytisztviselők is, mint bűnügyi referensek. A NAV bűnügyi szervezetének személyi állományában megtalálhatóak a rendőrség (korábban főként hivatásos állományú) egykori gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozói is.

• Vida Ildikó (2011–2015)
• Tállai András (2016–2018)
• Sors László (2018–2021)
• Vágujhelyi Ferenc (2021-től)

• 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
• 2016. évi LXVI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
• 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről
• NAV szervezeti ábra (2016-01-05) – PDF-ben megnyílik

Titkos információgyűjtés

• 2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról