For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Naphőerőmű.

Naphőerőmű

Ez a szócikk a napenergia egyik lehetséges felhasználási módjáról szól. A többi erőműtípust a Naperőmű szócikk mutatja be!
Parabolavályús naphőerőmű
Tornyos naphőerőmű
Tányéros naphőerőmű
Kéményes naphőerőmű

A naphőerőmű a naperőmű egyik fajtája, olyan hőerőmű, amely a Nap hőjével fejleszt forró gőzt vagy gázt és ezt például turbinák segítségével alakítja elektromos árammá. A naphőerőmű bejövő primer energiája a napsugárzás, kimenő energiája az elektromos áram, így mind a víz-, mind a tároló só közeg zárt körben kering, belső hőcserélőkön és hővisszanyerőkön keresztül.

A naphőerőmű típusai

[szerkesztés]

Parabolavályús naphőerőmű

[szerkesztés]

A parabolavályús elrendezésben egy-egy hosszú, parabola keresztmetszetű tükröző vályú keresztmetszeti fókuszpontjára merőlegesen, a vályú fókuszvonalában egy cső fut végig, amelyen átvezetik a felfűtendő folyadékot. Egy terület gazdaságos lefedéséhez sok ilyen párhuzamos vályút kell elhelyezni, amelyek keresztmetszeti parabolájának a tengelyét mindig a Nap felé fordítják.

Tornyos naphőerőmű

[szerkesztés]

A tornyos elrendezésben a felfűtendő folyadék egy toronyban van. A torony körül mozgatható állású síktükrök vannak körkörösen elhelyezve úgy, hogy a Nap sugárzását mindig mindegyik a torony tetejére irányítsa.

Újabban a naptoronyban nem vizet, hanem sóolvadékot melegítenek a középirányba mutató tükrök, így lehetővé vált az energia tárolása. A kálium- és nátrium-nitrát keverékét bevizsgálta az amerikai National Solar Thermal Test Facility, amely több tanulmány elkészítése után azt találta, hogy a sóolvadék hőkapacitása a leghatékonyabb közvetítő anyaggá teszi a masszát. Akár 500 megawattos csúcsteljesítményre is képes a rendszer, mely 500 000 amerikai háztartásnak képes elektromos áramot biztosítani.[1]

Tányéros naphőerőmű

[szerkesztés]

A tányéros elrendezésben a műholdvevőre vagy rádiótávcsőre hasonlító felépítésben a tükröket egy nagy parabolakonzolon helyezik el, amelynek fókuszpontjában van a fűtendő folyadék. Az egész elrendezés együtt fordul mindig a Nap felé.

Kéményes naphőerőmű

[szerkesztés]

A kéményes vagy léghuzattornyos naperőmű egy kéményből és a lábait körülvevő napkollektorból áll. A napkollektor felmelegíti az alatta levő levegőt, amely beáramlik a kémény lábán levő beömlőnyílásokon, majd feláramlik a toronyban a kéményhatás következtében. A beömlőnyílásokban helyezik el a turbinákat, amelyek az elektromos áramot állítják elő.

Hőtárolás naphőerőművekben

[szerkesztés]

Az erőművekben, és ennek megfelelően a naperőművekben is a magas hőmérsékleten történő hőtárolás feladata merül föl. Különböző közegekkel és technikákkal működő tárolók ismertek.

Termoolaj

Termoolaj (pl. naperőműveknél) egy szintetikus olaj hőhordozó. Jellemzően 250–350°C közötti hőmérsékleten működik. A szintetikus olaj sokkal jobban tűri a hőt, mint az ásványi. A megemelkedett hőmérséklet esetén sem okoz kokszképződést .

Sóolvadék

Atomerőművekben is használt közeg (Molten salt reactor – MSR). Az adalékokkal kiegészített sóolvadék zárt ciklusban üzemel. Hőmérséklete: 565-850 °C; a sóolvadék gőze nagyon alacsony nyomású. A naperőmű toronyban olvadt só folyadék áramlik, amit a nap energiája melegít fel. A rendszerben használt olvadt só ideális hőtároló közeg, mivel 500 °C felett is megőrzi folyékony halmazállapotát. A folyadék egy tartályba kerül, majd onnan tovább halad a gőzgenerátorba. A generátorba hideg vizet is engednek, amelyet a beérkező sós elegy felhevít, így gőz jön létre. A gőzt gőzturbinán vezetik át, ami áramot termel. Végül a lehűlt sós keveréket visszajuttatják a toronyba, ahol kezdődhet a folyamat elölről.

Kén közeges tároló

A PEGASUS programban szilárd kén részecskéket vezettek egy centrifugába, melyben az anyag felhevül, és a forró részecskék tárolóba kerülnek.

Kerámiagolyós tároló

A német DLR által kifejlesztett technológia a kén közeges tároláshoz hasonló elven, de kis méretű, kb. 1 mm-es kerámiagolyókkal működik, melyeket 1000 °C-ra hevítenek egy centrifugában, melynek külső felét éri a napsugárzás (pl. toronyban), majd egy tárolóba esnek. Innen a folyamatos üzemhez további hőfejlesztésre használják.

Naphőerőművek listája

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Naphőerőmű
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?