Nagytétény
A Száraz-Rudnyánszky kastély, ma múzeum
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XXII.
Alapítás ideje	1228 (első említés)
Városhoz csatolás	1950
Népesség
Teljes népesség	12 045 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Nagytétény Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 58′ 41″47.390833333333, 18.97805555555647.390833°N 18.978056°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 58′ 41″47.390833333333, 18.97805555555647.390833°N 18.978056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytétény témájú médiaállományokat.

Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A Duna jobb partján található.

A Dózsa György út Budapest főváros határától – Minta utca – Nagytétényi út – Növény utca – Kis-Duna – Duna folyam – Budapest főváros határa a Dózsa György útig.

Neve az Anonymus által Tuhutum-nak írt Töhötöm honfoglaló vezér nevéből származik, mely a türk Tigin (kagán herceg) szó t képzős és birtokos -m raggal ellátott alakja. (Melich: Mny. 1925.126)

Nagytétény nevét 1228-ban említette először oklevél Thethen néven.

Tétény a római Campona tábor-erőd helyén épült. Nevét valószínűleg a honfoglalás kori Tétény vezérről nyerte. Tétény a vezérek második nemzedékéből való, akinek itt lehetett téli szállása és aki Szabolcs vezér idején a Duna Tétény feletti, a kendét megillető partszakaszát birtokolta felfelé, egészen a Fertő tó melletti Tétény (Moson megye) nyári szállásig. A 13. században a település a tétényi nemesek birtoka volt, akik a megyei közéletben is részt vettek. Az 1270-es évektől a Héder nemzetség birtoka. A Héder nemzetségbeli Henrikfiak a fövenyi (bökénysomlói) csata után a gyermek IV. Lászlóval ide vonultak vissza. 1279. július 25. körül itt országgyűlést is tartottak a kun kérdésben. Itt adott ki oklevelet Héder nemzetségbeli János nádor és Gergely hercegi étekhordó mester, és 1309-ben itt tett hűségesküt Károly Róbert királynak Henrik bán fia Henrik Gentilis legátus előtt. Ezen adatok valószínűsítik azt, hogy a Héder nemzetségbelieknek itt udvarháza vagy kastélya állhatott. Már a 14. században is voltak budai polgár birtokosai, egy időben királyi birtok volt. 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 7 garas pápai tizedet fizetett. 1424-től a királyné tulajdona volt, 1443-tól a Héderváriaké. Részbirtokosai között szerepel Zane budai olasz özvegye, a Rozgonyiak és Drágffy Bertalan is.

A 15. század elejétől mezőváros. A 16. században Enyingi Török Imre, Sárkány Ambrus és Szakács Mihály tulajdonában voltak. A mai kastély egy középkori vár helyére épült, és a templomának is vannak középkori részletei. Tétény lakói között voltak szlávok, akik a rév melletti Tót utcánál laktak. Az itt szereplő Cetherth teleknév utal származásukra. Tétény több utcája ismert, telkei erősen elaprózottak voltak. Mint mezővárosnak a jelentőségét mutatja, hogy kőművesek lakták, voltak mészárszékei, a határában rétek, szőlők, halászóhelyek és malmok. Mivel erdejük nem volt, Törökbálint erdejét használták egy királyi engedéllyel. A késő középkori Tétény lakóinak nagy része már magyar volt, sok iparos volt köztük. Tétény fejlődését az is elősegítette, hogy az első napi pihenőhely volt a Budáról kivezető főút mellett. A törökök kiűzése után rövid időre elnéptelenedett és a 18. században – főleg németekkel – újratelepítették. 1949. december 31-ig önálló település volt, ekkor Budapesthez csatolták. Azóta Budatéténnyel valamint Budafok nagy részével a XXII. kerületet alkotja. Az Érdligettel határos ipari negyedben a Duna partján 1914-1918 között épült Sertéshízlalda helyén 2001-ben nyílt meg a Harbor Park logisztikai központ.^[2] Diósd határában pedig 1908-1990 között üzemelt a Metallochemia színesfémkohászat.

• Kastélya, a Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély 1746-1760 között épült.
• Gloriette (1751-ből), benne Nepomuki Szent János szobra,
• Szent Flórián szobor,
• nagytétényi országzászló,
• az első tétényi iskola épülete (Nagytétényi út 273.),
• a polgári iskola épülete (Nagytétényi út 259.),
• Római katolikus nagytemplom (barokk),
• Szentháromság oszlop (szintén barokk),
• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nagytétényi fiókkönyvtára az egykori zsinagóga épületében,
• Szelmann Ház (Nagytétényi út 306.),
• református templom,
• botlatókövek a Szentháromság utca 13. számú ház előtt az 1944-ben Auschwitzban meggyilkolt Kohn házaspár emlékére,
• Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér.

• 
  Emléktábla a katolikus templom falán
• 
  I. világháborús emlékmű
• 
  Szentháromság-szobor
• 
  Nagytétényi út
• 
  Református egyházközség temploma

• Itt született Hugonnai Vilma és Romhányi József.
• Itt született László Zsigmond (született Singer Zsigmond) Erkel Ferenc-díjas (1962) zenetörténész, filológus, a zenetudományok kandidátusa (1972)

• Györffy György: Pest megye
• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 513. o. ISBN 963-05-6411-4  

Nagytétény történetéről Dindi István helytörténész több kötetet publikált:

• Nagytétény a 20. század hajnalán
• Nagytétény az 1930-as években
• Nagytétény az 1940-es években
• Nagytétény az 1950. évi városegyesítés után
• Történetek Nagytétény múltjából : Évszázadok históriái az ókori Camponától a rendszerváltásig

• Campona (bevásárlóközpont)
• Barosstelep megállóhely
• Budatétény megállóhely
• Kastélypark megállóhely
• Média Center Campona
• Nagytétény vasútállomás
• Nagytétény-Diósd vasútállomás
• 43-as villamos