Nagy kudu
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Bika
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg) Tehén
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tragelaphus strepsiceros (Pallas, 1766) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy kudu témájú médiaállományokat és Nagy kudu témájú kategóriát. |
A nagy kudu (Tragelaphus strepsiceros) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Etiópia, Eritrea, Dzsibuti, Szomália, Szudán, Csád, a Közép-afrikai Köztársaság, Kenya, Tanzánia, Uganda, Zambia, Malawi, Mozambik, Zimbabwe, Botswana, Angola, Namíbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Dél-afrikai Köztársaság erdős szavannáin, bozótosaiban honos. Mindig víz közelében található meg.
Alfajai
[szerkesztés]- Tragelaphus strepsiceros chora
- Tragelaphus strepsiceros cottoni
- Tragelaphus strepsiceros strepsiceros
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 185-245 centiméter, farokhossza 30-55 centiméter, marmagassága 100-160 centiméter, testtömege 120-315 kilogramm. A kisebb méretek vonatkoznak a nőstényekre, a nagyobbak a hímekre. 4-12 csík a törzsön, keresztcsík az arcon és a pofák rajzolata összetéveszthetetlenné teszik a fajt. A bikáknak hosszú, csavart szarva (amely gyakran elérheti a 100-140 centiméteres hosszt is) és hosszú, feketéssárgán csíkozott nyak-, hát- és toroksörénye van. A tehenek szarvatlanok. Mindkét nem jellemzője a szép, szabályos alakú füleik.
Életmódja
[szerkesztés]Pihenőket beiktatva éjjel-nappal aktív, szívesen tartózkodik árnyékos részeken. Kicsi, 5-12 egyedből álló, állandó összetételű családi csoportokban él. Lakóhelyéhez hűséges, nem vonuló faj. Egy csoport többnyire egy 50 km²-es területen tart fenn territóriumot. A csoportokat egy idős bika vezeti. A felnövekvő bikák elhagyják a csoportot, és amíg egy idős bikát legyőzve át nem veszik egy tehéncsapat vezetését, agglegény-csordákban élnek. A hímek rangsorharcok során nyak- és hátsörényüket felborzolva lassan haladnak egymás felé, és szarvaikat mutogatják a másiknak.
A nagy kuduk többnyire bokrokról és fákról legelt levelekkel és ágakkal táplálkoznak, füvet alig fogyasztanak. Ellenségeik az oroszlánok, a leopárdok, a hiénakutyák, de a fiatal állatokra a gepárdok is veszélyesek lehetnek. Veszély esetén ugató vészjelzést hallatnak, és többnyire gyorsan elmenekülnek a bozótosba. A bikák maximális élettartama 8 év, a tehenek akár 15 évig is élhetnek. A bikáknál feltehetőleg a csoport védelme miatti erőfeszítések rövidítik meg az élettartamot.
Szaporodása
[szerkesztés]Udvarláskor egymás mellett lépkednek, állukat egymásra helyezik. A nőstény 7 hónapos vemhesség után többnyire egyetlen utódot ellik. A borjú többnyire 15 kilogrammos tömeggel jön a világra. Az anya borját az első hónapban a sűrűben rejtegeti és csak ezután csatlakoznak újra a csoporthoz. A borjú többnyire 6 hónapos koráig szopik. A bikáknál a szarvak első csavarulata kétéves koruk utánra fejlődik ki, szarvuk teljes kifejlődése 6-7 éves korukra fejeződik be teljesen.
Nevének eredete
[szerkesztés]A kudu név, amelyen ezt az állatot világszerte ismerik, a hottentották nyelvéből származik, és ennek a fajnak a nevét jelenti. Ezt a nevet használták később a fehér felfedezők a hasonló kinézetű kis kudura is, és hogy elkülönítsék a két fajt egymástól, a nagyobb méretű állat lett a nagy kudu.
Képek
[szerkesztés]-
Bika -
Bika -
Tehenek -
Borjú
.jpg)
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Peter Comley und Salome Meyer: A Field Guide to the Mammals of Namibia. Kasane 1997, ISBN 99916-30-80-5
- Chris and Tilde Stuart: Southern, Central and East African Mammals. Struik Publishers, 2002, ISBN 1-86872-621-5
- Kingdon, J. 1997. The Kingdon Field Guide to African Mammals. Academic Press, London and New York: NaturalWorld.
- Nowak, R. M. [editor]. 1991. Walker's Mammals of the World (Fifth Edition). Baltimore: The Johns Hopkins University Press.
- Walther, F. R. 1990. Spiral-horned antelopes. In Grzimek's Encyclopedia of Mammals. Edited by S. P. Parker. New York: McGraw-Hill. Volume 5, pp. 344–359.
- Wilson, D. E., and D. M. Reeder [editors]. 1993. Mammal Species of the World (Second Edition). Washington: Smithsonian Institution Press.
További információk
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Angol nyelvű fajleírás
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
