Nagy harlekinbéka
Nagy harlekinbéka úszás közben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Békák (Anura) Alrend: Neobatrachia Család: Levelibéka-félék (Hylidae) Nem: Pseudis Wagler, 1830 Faj: P. paradoxa
Tudományos név
Pseudis paradoxa (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nagy harlekinbéka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy harlekinbéka témájú médiaállományokat és Nagy harlekinbéka témájú kategóriát.

A nagy harlekinbéka (Pseudis paradoxa) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj.

Dél-Amerikában Suriname, Trinidad és Tobago és Brazília területén honos.

A kifejlett béka csak néhány centiméter hosszú, legfeljebb 7,5 centiméter, de a hatalmas ebihal a maga 25 centiméteres hosszával majdnem négyszer akkora, mint szülei. A béka bőre nagyon síkos, így az állat könnyen kicsúszhat ellensége fogásából. Szeme nagy és kidülledt; gyakran csak ezt látni a vízben levő békából. Ujjai egyenesek. A nagy harlekinbékának szembefordítható hüvelykujja van, amellyel a hím párzáskor erősen meg tudja markolni a nőstényt. Lába nagy, úszóhártyával van ellátva. Minden lábujjon van egy járulékos csont az utolsó és utolsó előtti ujjperc között, amelynek révén megnő az úszóhártyás „békauszony” felülete, következésképpen az úszómozgások hatékonysága is.

A peterakási időszakon kívül magányos él. A kifejlett állat tápláléka rovarok és kisebb rákok, míg az ebihal tápláléka növényi anyagokból áll.

A párzási időszak a trópusi esős évszak alatt van. A petéket hínáros tavacskákba rakják.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6