Négyfalu
| Négyfalu (Săcele) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Săcele | ||
| Polgármester | Popa Virgil (PSD, 2016)[1] | ||
| Irányítószám | 505600 | ||
| Körzethívószám | +40 x68[2] | ||
| SIRUTA-kód | 40438 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 30 920 fő (2021. dec. 1.)[3] | ||
| Magyar lakosság | 4499 (15%, 2021)[4] | ||
| Népsűrűség | 96,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 650 m | ||
| Terület | 320 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 37′ 03″, k. h. 25° 41′ 16″45.617500°N 25.687778°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 03″, k. h. 25° 41′ 16″45.617500°N 25.687778°E | |||
 | |||
| Négyfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Négyfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Négyfalu, 1950 és 2001 között Szecseleváros (románul: Săcele, németül: Siebendörfer) város Romániában, Brassó megyében. Négy barcasági csángó település összevonásából jött létre, ezek sorrendben nyugatról kelet felé: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu. A városhoz tartozik még Ósánc és Babarunka. Négyfalu az ún. „hétfalusi csángók” másik három településével, Tatranggal, Zajzonnal, és Pürkereccel együtt képezi Hétfalut.
Fekvése, domborzata és természeti környezete
[szerkesztés]Brassó megye délkeleti részében található, Brassó szoros szomszédságában, 15 km-re a város központjától. 32 000 hektárnyi területen fekszik, ezzel Románia harmadik legnagyobb területű városa.[5] A Tatrang nevű folyó szeli át, amely Négyfalu fő ivóvíz-forrását is képezi.
A Barcasági-medence déli perempontján foglal helyet, jellegzetessége, hogy területén megtalálhatók a domborzati formák közül úgy a síkság (2881 ha szántóföld), mint a dombok (3070 ha kaszáló) és a hegység is, ez utóbbi foglalva el a legnagyobb területet (21 152 ha erdő és 3483 ha legelő).
Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a Nagykőhavas illetve a Csukás-hegység egyik „bejárati kapuját”. A Nagykőhavast Négyfalu irányából három útvonalon lehet megközelíteni: Garcsin-völgy, Malom-patak, Bolnok.
Története
[szerkesztés]
Lakói feltehetően a 11. századi magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. Először 1366-ban említették I. Lajos király adománylevelében, amellyel Ztanislaw comesnek adományozta a Tömös és Tatrang-folyók közt fekvő Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu) és Charnadfalua (Csernátfalu) nevű királyi birtokokat.
Hétfalu 1498-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. 1498-ban II. Ulászló király a brassói szászoknak elzálogosította a hét falut, amelyeknek lakói így a szászok jobbágyai lettek. Szász hatásra felvették az evangélikus vallást. 1651-ben Négyfalu, illetve Hétfalu települései Brassó város hűbérbirtokává váltak.
Négyfalu, illetve Hétfalu lakosai az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is nagy számban részt vettek, a 126. honvéd zászlóaljba tömörülve. 1848 októberében az Agyagfalván megtartott Székely Nemzeti Gyűlésen Brassóvidék magyar csángó falvai arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.
1892–1960 között a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal kötötte össze a falvakat Brassó központjával. 1950-ben közigazgatásilag összevonták a négy falut Săcele (falvacskák) néven, ebből a román elnevezésből származik a Szecseleváros név. 2000. június 6-án municípiummá nyilvánították.
Települései gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkeznek. Híresek szőtteseik és hímes tojás mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek.
Népesség
[szerkesztés]Brassó megye második legnépesebb városa, 2013-ban 34 215 lakosa volt.[6] Nem hivatalos, a helyi vezetők által közölt adatok szerint a cigányok száma 10 000 körül van, ez a legnagyobb kompakt tömb Romániában.[7]
Látnivalók
[szerkesztés]- A városnak néprajzi múzeuma van, ahol az itteni szász hatásra létrejött csángó népviselet látható.
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Istók János (Bácsfalu, 1873. június 15. – Budapest, 1972. február 22.) magyar szobrászművész.
- Kupcsay Felicián (Hosszúfalu, 1876. június 8. – Budapest, 1964. február 5.) író
- Erich Jekelius (Hosszúfalu, 1889. augusztus 2. – Bissingen, 1970. november 27.) geológus, őslénykutató[8]
- Molnár Károly (Hosszúfalu, 1901. január 19. – Sepsiszentgyörgy, 1985. március 18.) zenepedagógus, zeneszerző, karmester és kórusvezető.
- Tóthpál Dániel (Türkös, 1907. december 11. – Budapest, 1936. június 10.) erdélyi csángó költő
- Götz Endre (Hosszúfalu, 1924. augusztus 27. – Nagybánya, 2022. szeptember 3.) geológus.
- Istók István szobrászművész
- Tomos Hajnal (Négyfalu, 1957. december 2.) csángó magyar újságíró, költő.
- Sájter Laura (Négyfalu, 1962. július 2.) magyar nyelvész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2008-as romániai helyi választások eredményei(román nyelven). [2009. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ „Săcele e în Top 3 orașe românești cu cea mai mare suprafață”, Bună ziua Brașov, 2016. szeptember 22. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ „Populația în Săcele explodează în următorii ani”, NewsBV.ro, 2014. november 11.. [2017. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ „Republica de la Gârcini”, Adevărul, 2010. augusztus 25. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
- ↑ Trausch, Joseph; Hienz, Hermann Adolf. Schriftsteller-Lexikon der Siebenbürger Deutschen, 7 (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag, 354. o. (2000). ISBN 9783412125998
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból (I-VI. kötet), Pest, 1868. Ráth Mór bizománya. Nyomatott Panda és Frohna Könyvnyomdájában. Elektronikus változat – Hétfalu
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
