Nátrium-perklorát
| nátrium-perklorát | |||
 nátrium-perklorát | |||
| |||
| Más nevek | nátrium-klorát(VII) nátrium-hipklorát perklórsavas nátriumsó | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7601-89-0 | ||
| PubChem | 522606 | ||
| ChemSpider | 22668 | ||
| EINECS-szám | 231-511-9 | ||
| ChEBI | 132103 | ||
| RTECS szám | SC9800000 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | BAZAXWOYCMUHIX-UHFFFAOYSA-M | ||
| ChEMBL | 1644700 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | NaClO4 NaClO4.H2O (monohidrát) | ||
| Moláris tömeg | 122,44 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, kristályos anyag | ||
| Sűrűség | 2,4994 g/cm³ 2,02 g/cm³ (monohidrát) | ||
| Olvadáspont | 468 °C (anhidrát, bomlik) 130 °C (monohidrát) | ||
| Forráspont | 482 °C (monohidrát, bomlik) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 209,6 g/100 ml (25 °C, anhidrát) 209 g/100 ml (15 °C, monohidrát) | ||
| Törésmutató (nD) | 1,4617 | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | rombos | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | oxidálószer (O) ártalmas (Xn) | ||
| NFPA 704 |  0
2
1
| ||
| R mondatok | R9, R22 | ||
| S mondatok | (S2), S13, S22, S27 | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | nátrium-klorid nátrium-hipoklorit nátrium-klorit nátrium-klorát | ||
| Azonos anion | lítium-perklorát kálium-perklorát ammónium-perklorát cézium-perklorát | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A nátrium-perklorát szervetlen vegyület, képlete NaClO4. A közönséges perklorátok közül a legjobban oldódik. Fehér, kristályos, higroszkópos anyag, vízben és alkoholban jól oldódik. Általában monohidrát formájában kapható, ennek kristályszerkezete rombos.[1] Erős oxidálószer.
Képződéshője −382,75 kJ/mol, így termodinamikailag instabil, nátrium-kloridra és oxigénre bomlása energetikailag kedvező.[2]
Felhasználása
[szerkesztés]Számos más perklorát sót előállítanak belőle, többnyire azok rosszabb oldhatóságát használják ki (a NaClO4 oldhatósága 25 °C-on 209 g/100 ml). A perklórsavat NaClO4 sósavas kezelésével állítják elő.
A pirotechnikában higroszkópossága miatt kevéssé használják, inkább az ammónium- és kálium-perklorátot részesítik előnyben. Utóbbiakat cserebomlási reakcióval állítják elő, nátrium-perklorát oldatához kálium- vagy ammónium-kloridot adva.
Laboratóriumi felhasználása
[szerkesztés]Többféle célra is felhasználják, többnyire mint inert elektrolitot. Például a molekuláris biológiában a DNS szokásos kinyerése vagy a hibridizációs reakciók során alkalmazzák.
Gyógyászati felhasználása
[szerkesztés]Alkalmazásával blokkolható a jód felvétele azon klinikai tüneteket nem mutató pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegek esetében, akiknél jódtartalmú kontrasztanyagos vizsgálat szükséges.[3] Radioizotópos szcintigráfiás vizsgálatok során nátrium-perklorát egyidejű alkalmazásával a mirigyes szövetek radioaktivitásának felvétele csökkenthető, ez a tulajdonsága [99mTc]-pertechnetát véletlenszerű túladagolása esetén is felhasználható.[4]
Előállítása
[szerkesztés]Előállítható nátrium-klorát anódos oxidációjával inert, például platinából készült vagy béta ólom-dioxid elektróda felhasználásával.[5]
ClO3−(aq) + H2O(l) → ClO4−(aq) + 2H+(aq) + 2e- (savas közegben)
ClO3−(aq) + 2OH-(aq) → ClO4−(aq)+ H2O(l) + 2e- (lúgos közegben)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Eagleson, Mary. Concise Encyclopedia Chemistry, revised, illustrated, Walter de Gruyter, 1000. o. (1994). ISBN 9783110114515. Hozzáférés ideje: 2013. március 7.
- ↑ WebBook page for NaClO4
- ↑ Becker C. [Prophylaxis and treatment of side effects due to iodinated contrast media relevant to radiological practice]. Radiologe. 2007 Sep;47(9):768-73.
- ↑ Drytec 2,5-100 GBq radioaktív izotóp generátor Alkalmazási előirat [halott link]
- ↑ Helmut Vogt, Jan Balej, John E. Bennett, Peter Wintzer, Saeed Akbar Sheikh, Patrizio Gallone "Chlorine Oxides and Chlorine Oxygen Acids" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2002, Wiley-VCH. doi:10.1002/14356007.a06_483
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Sodium perchlorate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
