Molnár-sziget
| Molnár-sziget | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest XXIII. kerülete |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Ráckevei-Duna |
| Terület | 0,453 km² |
| Hosszúság | 2,1 km |
| Szélesség | 0,36 km |
| Elhelyezkedése | |
 Molnár-sziget
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 24′ 14″, k. h. 19° 06′ 28″47.403889°N 19.107778°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 14″, k. h. 19° 06′ 28″47.403889°N 19.107778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Molnár-sziget (németül Müllerinsel) a Soroksári- avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete Budapesten, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak.
Neve
[szerkesztés]Nevét arról az 50 vízimalomról kapta, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret a fővárosba.
Története
[szerkesztés]A történelem során Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzájárult Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.
A hajdani Gubacsi-sziget és a Gyáli-patak torkolata között elhelyezkedő sziget mérete a 19. században még sokkal kisebb volt.[1] A 20. század elején a Ráckevei-Duna ág szabályozása következtében a jobbparti Csepel-Királyerdő és a balparti Soroksár terasza közé beékelődő 800 méter széles öblözetben hömpölygő egykori folyam medre a harmadára csökkent. Ez maradt a Duna-ág fővárosi szakaszának egyetlen szigete. Az iszappal való feltöltődése miatt a területe fokozatosan megnőtt.
Jelenleg közel ötszáz magántulajdonban lévő ingatlan található rajta, ebből 190 belterületi-üdülőövezeti, a többi mezőgazdasági-külterületi besorolású. A déli részén korábban egy napközis ifjúsági tábor működött. Az 1970-es években épült ki az elektromos áram-hálózat, a 2000-es években pedig a vezetékes gázszolgáltatás.
Közlekedés
[szerkesztés]Egy 1961-ben készült kis vasbeton gerendahíd köti össze a soroksári szárazfölddel, előtte egy hosszú fahíd állt a helyén. A másik irányban a D14-es kompjárattal juthatunk át Csepelre.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Eltűnő Gubacsi-sziget - Dunai Szigetek blog, 2023.07.08.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Eltűnt hajómalmok, eltűnő sziget – A soroksári Molnár-sziget története – Dunai szigetek.blogspot.hu, 2011. december 26.
- A Molnár-sziget szelleme - Dunai Szigetek blog, 2019.02.02.
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
