Miltiadész
Miltiadész, a marathóni győző, római másolat
Született	i. e. 554[1] Athén
Meghalt	i. e. 489 (64-65 évesen)[1] Athén
Sírhely	Miltiades tomb monument at Marathon
Állampolgársága	athéni
Rendfokozata	sztratégosz
Csatái	First Persian invasion of Greece
Házastársa	Hegesipyle
Gyermekei	Kimón Elpinice
Szülei	Cimon Coalemos
A Wikimédia Commons tartalmaz Miltiadész témájú médiaállományokat.

Miltiadész (görög Μιλτιάδης, kb. i. e. 555/550 – Athén, i. e. 489) athéni arisztokrata, politikus, sztratégosz, a marathóni csata győztes parancsnoka, kherszonészoszi türannosz.

Nemesi családba született Kimón fiaként i. e. 550, mások szerint i. e. 555 körül. Születésekor Athént Peiszisztratosz türannosz irányította. Mostohanagybátyja az idősebb Miltiadész, a thrák dolonkoszok fejedelme volt Kherszonészoszban, akitől i. e. 510 körül ifjabb Miltiadész átvette a város irányítását. Olorosz trák király lányát, Hegeszipülét vette feleségül, fiuk Kimón később híres athéni politikus lett.

Későbbi hagyományok szerint Peiszisztratosz és fia, Hippiasz ellenfele lett volna, de ez nem valószínű, ugyanis i. e. 524-ben és i. e. 523-ban arkhón volt, és tagja volt az akkor a legfőbb bírói testület szerepét betöltő Areioszpagosznak is, vagyis jó viszonyt ápolhatott az uralkodócsaláddal.

I. e. 520 vagy más források szerint i. e. 516 körül megörökölte a thrákiai Kherszonészosz feletti uralmat, amit nagybátyjának ajánlottak fel régen a helybeliek először, mert féltették függetlenségüket. Az idősebb Miltiadész Delphoitól kért tanácsot és a kedvező válasz után el is fogadta a tisztet. Hérodotosz szerint a dolonkoszok kértek jóslatot Delphoiban, és Apollón jóslata szerint annak ajánlották fel a trónt, aki őket először megvendégelte a hazaúton.

Miltiadész tehát Kherszonészosz türannosza lett, erővel megszerezve örökségét riválisaitól, bebörtönözve őket. A Perzsa Birodalom uralkodójának, Nagy Dareiosznak vazallusa lett, részt vett annak i. e. 513-as szkíták elleni hadjáratában. I. e. 499-ben csatlakozott a perzsa uralom ellen kitört ión felkeléshez, baráti viszonyt kiépítve Athénnal elfoglalta Lemnoszt és Imbroszt, és átadta őket Athénnak. I. e. 494-ben a felkelés összeomlott, és a megtorló perzsa hadjárat elől – amiben Mardoniosz elfoglalta Makedóniát – i. e. 492-ben Miltiadész Athénba menekült. Fiát, Metiokhoszt elfogták a perzsák, élethossziglanra fogságba vitték, de tisztességesen bántak vele mint a perzsa nemesség de facto tagjával. Meg is házasodhatott és boldogan élhetett Perzsiában.

Athénba visszatérve – ahol a türannisz már megszűnt és Kleiszthenész reformjai bevezették a demokráciát – Miltiadészt eleinte ellenségesen fogadták kherszonészoszi türannisza miatt. De ő sikeresen mutatta be magát mint a görög szabadság védelmezőjét a perzsa despotizmus ellen és így elkerülte a büntetést. A tíz sztratégosz egyikének választották az i. e. 490-es évre. Gyakran neki tulajdonítják annak a győztes taktikának a kigondolását, amivel Athén győzött abban az évben a perzsák felett Marathónnál.

A következő évben Miltiadész egy 70 hajóból álló expedíciót vezetett azon görögök lakta szigetek ellen, amelyekről úgy vélték, hogy a perzsákat támogatták. Az expedíció nem volt sikeres. Az expedíció megtámadta Pároszt, amit korábban meghódítottak a perzsák, de nem tudta elfoglalni a szigetet. Miltiadész súlyos lábsérülést szerzett és mozgásképtelen lett. Kudarca miatt felháborodottan követelték Athénba való visszatérését, lehetővé téve riválisainak, hogy kihasználják a kegyekből való kiesését. Árulással vádolták – a fő vádló Xanthipposz, Periklész apja volt – és halálra ítélték, de a büntetést 50 Talentum megfizetésére változtatták. Ez hatalmas összeg volt az akkori időkben. Börtönbe küldték, ahol meghalt, valószínűleg üszkösödés következtében. A büntetést végül fia, Kimón fizette ki.

• Hammond, N.G.L., Scullard, H.H. eds.,Oxford Classical Dictionary, Second Edition; Oxford University Press 1970; ISBN 0-19-869117-3

• Miltiadész sisakjának fotoesszéje – Olümpiában találták, felirat alapján azonosították
• Miltiades Jona Lenderingtől