A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.

1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az első, aki felvetette mesterséges távközlési műholdak indítását. Három geostacionárius pályára állított műhold az egész bolygót lefedte volna. 1946-tól az amerikai kutatók a második világháború során megszerzett német V–2 rakétákkal és Aerobee rakétákkal végeztek felsőlégköri méréseket. Azelőtt az ionoszféra kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó ballonokat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a Szputnyik–1 volt, amelyet a Szovjetunió indított 1957. október 4-én. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.

A műholdra helytelenül használt szó a műbolygó vagy mesterséges bolygó. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.

A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz szputnyik (спутник) szó eredeti jelentése útitárs, de ezt a nevet adták az első szovjet műholdaknak is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.

Hasonló az értelme a gyakran látott szatellit vagy szatellita szónak is. A latin satelles jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata.

Érdekesség a műholdakra használt másik német szó: a trabant. Ennek a jelentése szintén 'csatlós', a már elavult magyar darabont szó is ebből ered. Az érdekessége az, hogy a Trabant nevet a szocialista országokban egy fogalommá vált kisautó neveként ismerjük, amit még csak fokoz, hogy az NDK-ban az autónak ezt a nevet az első szovjet műhold felbocsátásának tiszteletére (1957) adták.

• Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak.
• Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el. A legtöbb távközlési hold geoszinkron vagy közel-geostacionárius pályát használ, de vannak alacsony pályán is.
• Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak: a Földet figyelik a világűrből a felderítő műholdakhoz hasonlóan de nem katonai célokra. Környezeti, térképezési vagy meteorológiai feladatokat látnak el.
• Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására.
• Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgáló földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat.
• Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak.
• Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából.
• Geodéziai műhold: ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális geodéziai GPS vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1–2 cm pontosságú helymeghatározásra képesek.

A kis műholdak tömegük szerint lehetnek:

• Miniműholdak 500–1000 kg között
• Mikroműholdak 100 kg alatt
• Nanoműholdak 10 kg alatt
• Pikoműholdak 1 kg alatt

• alacsony Föld körüli pálya (LEO, Low Earth Orbit) a Föld felszínétől 200–2000 km-re.
• közepes magasságú Föld körüli pálya (ICO vagy MEO, Medium Earth Orbit) a felszíntől 2000–35 786 km-re.
• geoszinkron pálya (GEO, Geosynchronous Orbit) a felszíntől 35 786 km-re.
• geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pálya.
• magas Föld körüli pálya (HEO, High Earth Orbit) 35 786 km felett.
• Molnyija-pálya: elnyúlt pálya magas apogeummal.
• helioszinkron vagy napszinkron pálya.
• poláris pálya: a sarkok felett elhaladó pálya.
• holdi átmeneti pálya (LTO, Lunar Transfer Orbit): a Holdhoz vezető Föld körüli pálya.
• Hohmann-pálya: a Nap körül keringő objektumok között vezető olyan pálya, ami minimális üzemanyag-felhasználást igényel.
• szuperszinkron pálya: GEO feletti pálya nyugat felé sodródással.
• szubszinkron pálya: GEO alatti pálya kelet felé sodródással.
• a műholdak keringhetnek librációs pontok körül is.

Az országok listája az első felbocsátott műhold indításának éve szerint. Csillaggal jelölve a saját felbocsátás.

Ország	Felbocsátás éve	Első műhold neve	Megjegyzés
Szovjetunió*	1957	Szputnyik–1*
Amerikai Egyesült Államok*	1958	Explorer–1*
Egyesült Királyság*	1962	Ariel–1
Kanada	1962	Alouette–1
Olaszország	1964	San Marco–1
Franciaország*	1965	Astérix*
Ausztrália	1967	Wresat–1
NSZK ( Németország)	1969	Azur–1
Japán*	1970	Ószumi*
Kína*	1970	Dong Fang Hong*
Hollandia	1974	ANS–1
Spanyolország	1974	Intasat
India*	1975	Árjabhata
Indonézia	1976	Palapa–A1
Csehszlovákia	1978	Magion–1
Bulgária	1981	Bulgaria 1300
Brazília	1985	Brasilsat–A1
Mexikó	1985	Morelos 1
Svédország	1986	Viking
Izrael*	1988	Ofeq–1*
Luxemburg	1988	Astra–1A
Argentína	1990	Lusat–1
Pakisztán	1990	Badr–A
Oroszország	1992	Koszmosz–2175
Dél-Korea	1992	Kitsat–1
Portugália	1993	PoSAT–1
Thaiföld	1993	Thaicom–1
Törökország	1994	Türksat–1B
Ukrajna	1995	Szics–1
Chile	1995	FASat–A
Malajzia	1996	Measat–1
Norvégia	1997	Thor–2
Fülöp-szigetek	1997	Mabuhay–1
Egyiptom	1998	Nilesat–101
Kínai Köztársaság ( Szingapúrral közösen)	1998	ST-1
Dánia	1999	Ørsted
Dél-afrikai Köztársaság	1999	Sunsat
Szaúd-Arábia	2000	Saudisat–1A
Egyesült Arab Emírségek	2000	Thuraya–1
Belgium	2001	PROBA–1
Marokkó	2001	Maroc–Tubsat
Algéria	2002	AlSat–1
Görögország	2003	Hellas–Sat 2
Nigéria	2003	NigeriaSat–1
Csehország	2003	MIMOSA
Irán*	2005	Sina–1
Kazahsztán	2006	KazSat–1
Kolumbia	2007	Libertad–1
Vietnám	2008	Vinasat–1
Venezuela	2008	Venesat–1
Svájc	2009	SwissCube–1
Lengyelország	2012	PW-SAT
Magyarország	2012	Masat–1
Románia	2012	Goliat
Fehéroroszország	2012	BelKA–2
Észak-Korea*	2012[1]	Kwangmyŏngsŏng-3 Unit 2*
Azerbajdzsán	2013	Azerspace–1
Ausztria	2013	TUGSAT-1/UniBRITE-1
Ecuador	2013	NEE–01 Pegaso
Észtország	2013	ESTCube–1
Peru	2013	PUCP–Sat 1
Bolívia	2013	Túpac Katari 1
Litvánia	2014	LitSat–1/Lituanica SAT-1
Irak	2014	Tigrisat
Uruguay	2014	ANTELSAT
Türkmenisztán	2015	TürkmenÄlem 52°E / MonacoSAT
Laosz	2015	Laosat–1
Finnország	2017	Aalto–2
Banglades	2017	BRAC ONNESHA
Ghána	2017	GhanaSat–1
Mongólia	2017	Mazaalai
Lettország	2017	Venta 1
Szlovákia	2017	skCUBE
Angola	2017	AngoSat 1
Új-Zéland	2018	Humanity Star
Costa Rica	2018	Proyecto Irazú
Kenya	2018	1KUNS–PF
Bhután	2018	Bhutan 1

Magyarország is tervezett saját távközlési műholdat, a Magyarsat indítását, de a programot pénzhiány miatt törölték. 2007 végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Űrkutató Diákköre kezdett egy körülbelül 1 kilogrammos pikoműhold, a Masat–1 építésébe.^[2] Az ESA szponzorálta a magyar, román és lengyel technológiai műholdak építését, 2012. február 13-i pályára állítását.^[3]

• Olaszország LARES 2012; (LAser RElativity Satellite) 2012; amely hordozta pályára állításkor az ALMASAT mikro- és hét piko-, ill. nanoszatelitet
• Olaszország ALMASat-1 (Alma Mater Satellite) 2012;

1. Olaszország e-st@r 2012;
2. Olaszország UniCubeSat GG 2012,
3. Magyarország Masat–1 (2012); (piko),
4. Románia Goliat (2012); (nano),
5. Lengyelország PW-SAT 2012;
6. Spanyolország Xatcobeo 2012;
7. Franciaország ROBUSTA 2012;

(zárójelben az első műhold, az indító ország és az indítás éve)

• Föld (Szputnyik–1, Szovjetunió, 1957);
• Hold (Luna–10, Szovjetunió, 1966);
• Mars (Mariner–9, USA, 1971);
• Vénusz (Venyera–9, Szovjetunió, 1975);
• Jupiter (Galileo, USA, 1989);
• Eros kisbolygó (NEAR Shoemaker, USA, 1996);
• Szaturnusz (Cassini, USA, 1997);
• Merkúr (MESSENGER, USA, 2004);
• Csurjumov–Geraszimenko üstökös (Rosetta, Európa, 2004);
• Bennu (OSIRIS-REx, 2019);

úton van:

• Ceresz (Dawn, USA, 2006) (ideiglenesen);
• Vesta kisbolygó (Dawn, USA, 2006) (ideiglenesen);

tervezett:

• Europa hold (Jupiter Europa Orbiter, USA, 2008);
• Neptunusz (Neptune Orbiter, USA, 2017);

• Az első magyar műhold és útitársai Archiválva 2014. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sikeresen elindult a Vega az első magyar műholddal