Mexikói drogháború
| Mexikói drogháború | |||
 | |||
| Csapatok összecsapás után Apatzingánban (Michoacán állam) | |||
| Dátum | 2006. december 11. – | ||
| Helyszín |  Mexikó | ||
| Casus belli | illegális drogkereskedelem | ||
| Eredmény | jelenleg is tartó háború | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| összesen: 19,694 halott (2010.áprilisáig)[6][7] 486 halott (2006.dec.) 2477 halott (2007)[8] 6290 halott (2008)[9] 6295 halott (2009) 3141 halott (2010)[10] | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói drogháború témájú médiaállományokat. | |||
A mexikói drogháború egy jelenleg is tartó fegyveres konfliktus, mely a drogkartellek és a kormány erői között folyik Mexikóban. Az ország egyes részein a kartellek gyakorlatilag felülmúlják az állam hatalmát.[11] A kormány a drogkereskedelem irányítói közül kulcsembereket tartóztatott le, ezért a kartellek időnként szétbomlanak vagy vezetők nélkül maradnak. A bandák között erőszakos harc folyik, hogy ki veszi át a helyüket.
A drogháború
[szerkesztés]2011-ben a mexikói fegyveres erők 50 ezer tagja és a mexikói szövetségi rendőrség 35 ezer tagja harcolt a mexikói drogkartellek és félkatonai egységeik becslések szerint 300 ezer tagja ellen. Az állam többször ért el sikereket, különösen a vezetők letartóztatása révén. A drogkartellek utódai azonban folytatták a drogüzletet és az erőszakot.[11]
A drogháború egyik fő oka az illegális kábítószerekből származó igen jövedelmező bevétel.[12][13] A latin-amerikai szegénység és nagy munkanélküliség arra ösztönöz sok mexikóit és egyben spanyolul beszélő külföldit, hogy a nagy bevételű bűnszervezeteknek dolgozzanak.
A fő kokain- és más illegális drogszállítmányok útvonala Kolumbiából, továbbá Ázsiából Mexikón át az Amerikai Egyesült Államokba vezet.[14] A kartellek a legjobb kábítószer-útvonalakért, területekért és piacokért küzdenek.[15]
Ezek a kartellek modern fegyvereket használnak, többek közt félautomata rohampuskákat, mint az AR-15-t és a Kalasnyikov tervezte AKM variánsait, kézigránátokat, melyeket az USA-ból csempésztek Mexikóba.
A háborúzó kartelleket rendkívüli gátlástalanság, erőszakosság és kegyetlenség jellemez. Tekintet nélkül a civil lakosságra folytatják harcukat, s az öldöklésnek a fő szenvedő alanyai a polgári lakosság, akikre a kartellek emberei gyakran ok nélkül rátámadnak. Számos embere a kartelleknek drogfogyasztó, amelynek tulajdonítható ok nélküli erőszakosságuk minden tőlük idegen egyénre. Mára több, a drogkereskedelem által súlyosan érintett területeken a civil lakosság önvédelmi csoportokat (spanyolul: autodefensa comunitaria) hozott létre.[16]
Drogüzletek áthelyezése
[szerkesztés]Hagyományosan kolumbiai kartellek üzérkedtek a kokainnal. Az 1980-as és a korai 1990-es években a kolumbiai Pablo Escobar volt a fő kokainexportőr. Amikor a büntetőszankciók felerősödtek Dél-Floridában és a Karib-térségben, a kolumbiai drogkartellek társulásokat alapítottak mexikói üzérekkel.
A kartellek
[szerkesztés]
.png)
(forrás: Secretaría de Hacienda y Crédito Público)
A gyilkosságok száma
[szerkesztés]2020-ig becslések szerint 300 ezer ember halt meg a drogháborúhoz köthető gyilkosságokban,[17][18] 2024-re csaknem 450 ezer ember.[19]
| Év | Szám |
|---|---|
| 2007 | 2.826 – 12.484 |
| 2008 | 6.837 – 14.595 |
| 2009 | 9.724[21] – 17.882 |
| 2010 | 15.273[22] – 22.943 |
| 2011 | 12.903 – 25.353 |
| 2012 | 18.061 – 24.115 |
| 2013 | 10.094 – 20.337 |
| 2014 | 7.993 – 17.366 |
| 2015 | 8.423 – 17.889 |
| 2016 | 10.967 – 22.567 |
| 2017 | 12.500 – 25.339[23] |
| 2018 | 29.000[24] – 36.000[25][26][27] |
| 2019 | 34.600[28][29] – 35.000[28][30] |
| 2020 | 34.515[29] |
| 2021 | 33.410[31] |
| 2022 | 31.936[13] |
| Aktuális fegyveres konfliktusok |
|---|
|
Afganisztáni polgárháború · Arab–izraeli konfliktus · Beludzsisztáni konfliktus · Bahreini felkelés · Mianmari belső konfliktus · Cabinda-i felkelés · Casamance-i felkelés · Dárfúri konfliktus · Dél-Jemeni felkelés · Dél-kordofáni konfliktus · Dél-szudáni felkelés · Dél-thaiföldi lázadás · Fülöp-szigeteki iszlamista felkelés · Ingusföldi polgárháború · Magrebi felkelés · Szomáliai polgárháború · Iraki háború · Törökország–PKK-konfliktus · Irán-PJAK konfliktus · Jemeni Al-Káida felkelés · Acsoliföldi felkelés · Felkelés Dzsammu és Kasmír államban · Laoszi felkelés · Naxalita felkelés · Nágaföldi konfliktus · Nyugat-Pápua függetlenségi fegyveres konfliktus · Észak-kaukázusi felkelés · Északkelet indiai felkelés · Dél-thaiföldi lázadás · Kivu konfliktus · Kolumbiai polgárháború · Mexikói drogháború · ONLF felkelés · Ogadeni felkelés · Orosz–ukrán háború · Perui belső konfliktus · Sária konfliktus · Sínai felkelés · Szaadai felkelés · Szomáliai polgárháború · Tripuri konfliktus · Északnyugat-pakisztáni háború · Szíriai polgárháború · Észak-Mali konfliktus · 2011-2012-es libanoni konfliktus |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ U.S. working to help contain drug violence in Mexico. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
- ↑ Mexican general makes explosive accusations, Los Angeles Times
- ↑ Mexico drug gangs suspected of fatal blast| publisher, Reuters
- ↑ Mexico, U.S. step up drug-war cooperation, Christian Science Monitor
- ↑ "Briefing: How Mexico is waging war on drug cartels." 2009-08-20
- ↑ Röviden: mexikói drogkartellekről. [2009. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
- ↑ "2 katonát találtak", CNN, 2009-03-30
- ↑ "Mexikó: 1 000 halott a drog erőszakban eddig '09-ig". USA Today, 2009-08-26.
- ↑ http://www.eluniversal.com.mx/coberturas/esp207.html "Ejecutados" Archiválva 2012. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben El Universal, 2010-04-23
- ↑ a b Karsten Bechle: Mexiko, 2017. november 23.
- ↑ Jens Glüsing: . Spiegel Online, 2022. július 24.
- ↑ a b , 2023. március 18.
- ↑ US anti-drug campaign 'failing'", BBC News, 2004-08-06.
- ↑ Glüsing, Jens. „(S+) »Die Leichen liegen nicht tiefer als einen halben Meter« - Wie Eltern in Mexiko nach ihren ermordeten Kindern suchen”, Der Spiegel, 2022. július 24. (Hozzáférés: 2024. június 26.) (német nyelvű)
- ↑ http://www.foreignaffairs.com/articles/139462/patricio-asfura-heim-and-ralph-h-espach/the-rise-of-mexicos-self-defense-forces
- ↑ Mexico’s drug war leaves 39,000 unidentified bodies in its morgues
- ↑ Mexiko: Attentäter feuern auf Kindergeburtstag – zahlreiche Tote, 2021. november 15.
- ↑ Mexiko: Zwei Kommunalpolitiker vor Wahlen ermordet - Gewalt gegen Amtsträger nimmt zu, 2024. április 20.
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ , 2019. augusztus 7.
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ a b Trotz Corona-Pandemie: Mexiko meldet so viele Morde und Femizide wie nie zuvor. Spiegel Online
- ↑ a b
- ↑ . Welt Online
- ↑ . Der Tagesspiegel Online
További információk
[szerkesztés]
- Drogháború Mexikóban – Kisfilm (angolul)
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
