Manga János (Pereszlény, 1906. június 24. – Budapest, 1977. szeptember 2.) magyar folklorista, a néphagyomány és népművészet szakavatott kutatója.

Már fiatal korában gyűjtött népzenét, előbb az Ipoly mentén később más felvidéki tájakon és a közeli Észak-Magyarországon is. Manga János 1929-től felvidéki falukban, később Érsekújvárott tanított. A budapesti Néprajzi Múzeum munkatársaként 1941-től dolgozott, majd 1949-ben a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója, 1960-ban lett a Népművelési Intézet igazgatója, azután nyugdíjazásáig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának főmunkatársa, osztályvezetőjeként tevékenykedett. Az ünnepi népszokások, a római katolikus vallásos néprajz és a pásztorművészet voltak a kutatási területe. Leginkább Ipolymente és a Garammente, a Zoborvidék és a Mátyusföld szakértője volt. A magyar-szlovák kapcsolat jeles ismerője, tanúja. Manga Jánosnak a Felvidékről származó fotói (kb. 600 db) digitalizált formában hozzáférhetőek a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Adattára jóvoltából.

• 1992 Emléktáblája a szülői házon
• Manga János Közösségi Ház, Rimóc
• Manga János születésének 90. évfordulója alkalmából 1996. szeptember 20-án konferenciát rendezett a balassagyarmati Palóc Múzeum és az MTA Néprajzi Kutatóintézetének támogatásával.
• 2023 Pereszlény, emléktábla^[2]

• 1930 Farsangi történet. A Hét 1930/4.
• 1930 Luca alakja a falusi nép babonás hitében. A Hét 1930/50.
• 1931 Födémes múltjából. A Hét 1931/23.
• 1936 Pogánykori emlékek az ipolyvölgyi palóc néplélekben. Magyar Írás 1936/8, 75-81.
• 1937 Dudák, sípok, furulyák gramofonlemezen s egyéb gyűjtemények. Komáromi Lapok 1937/39.
• 1938 Népzenegyűjtés Nyitra vidékén. Tátra 1938/2, 46-52.
• 1938 A martosi kurjázás, a palóc kiszehajtás és a nagypéntekhajnali mosdás az Ipolyban. Érsekújvár és Vidéke 1938. április 17, 4.
• 1939 A visszatért Felvidék néprajza. In: Visszatért Felvidék. Budapest.
• 1941 A téli ünnepkör hagyományai a nyitramegyei Menyhén. Ethnographia 1941, 189-217.
• 1941 A tavaszi ünnepkör hagyományai a nyitramegyei Menyhén. Néprajzi Értesítő 1941, 281-318.
• 1942 A nyári ünnepkör szokásai a nyitramegyei Menyhén. Néprajzi Értesítő 1942, 63-68.
• 1942 Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén. Budapest.
• 1948 Magyar katolikus népélet képekben
• 1956 Morena a jej maďarské obmeny. Slovenský národopis 1956, 421-452.
• 1961 Hirtenkunst in Transdanubien. Acta Ethn.
• 1963 Pásztorművészet. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.
• 1968 Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Budapest, Akadémiai Kiadó.
• 1973 Magyar népdalok, népi hangszerek. Budapest, Corvina Kiadó.
• 1975 Slovenské etnické skupiny v Maďarsku. In: Národopis Slovákov v Maďarsku 1975.
• 1976 Magyar pásztorfaragások. Budapest, Corvina Kiadó.
• 1979 Palócföld. Budapest, Gondolat Kiadó.

• Tari Lujza 2022: Manga János néprajzkutató gyűjtőfüzetei, kottás füzetei, naplói. Acta Ethnologica Danubiana 24
• Csáky Károly 1989: Szülőföldi vallomások. Bratislava, 91-121.
• Csáky Károly 1987: Néprajzkutatásunk úttörője. Irodalmi Szemle 1987/9.
• Csáky Károly 1986: Emlékezés Manga Jánosra. Szabad Földműves 1986/30, 7.
• Ág Tibor 1986: A népdalgyűjtő. Új Szó 1986. június 26.
• 1980 Magyar Néprajzi Lexikon III, 515-516.
• Küllős Imola 1977: Manga János emlékére. Néprajzi Hírek 1977/3-4.
• Dömötör Tekla 1977: Manga János. Ethnographia 1977/4, 574.

• Manga János Emléknap
• A palócság kiváló tudósa
• A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig, Személyiségek
• felvidek.ma