Magyarország és Dél-Korea kapcsolatai
| Magyarország és Dél-Korea kapcsolatai | |||
 Magyarország |  Dél-Korea | ||
| Diplomáciai kapcsolatok | |||
| Kezdete | 1948 | ||
| Diplomáciai képviseletek | |||
| |||
| Nagykövetek | |||
| |||
A Magyarország és a Koreai Köztársaság közötti viszony (hangul: 헝가리·한국 관계, honggari-hanguk kvangje, handzsa: 헝가리·韓國 關係, RR: heonggari-hangguk gwangye) a Magyarország és Dél-Korea közötti diplomáciai kapcsolatokat jelöli. A két nép között 1892 óta,[1] a két ország között hivatalosan csak 1989 óta van kapcsolat, mivel a Koreai Köztársaság 1948. augusztusi kikiáltását az akkori magyar kormány szovjet mintára nem ismerte el, hanem a szocialista Észak-Koreát tekintette Korea jogutódjának. A diplomáciai kapcsolatok felvételekor is még két, egymással ellenséges katonai szövetségekhez tartoztak.
Története a szocializmus idején
[szerkesztés]1956-ban, a magyar forradalom hírére Li Szin Man () akkori dél-koreai vezető támogatást akart küldeni a felkelőknek, és egy világméretű kommunistaellenes háborút szorgalmazott. 1982-től a Magyar Szocialista Munkáspárt legfelsőbb vezetése elkezdett élénken foglalkozni a magyar–dél-koreai kapcsolatokkal. Napirendi téma volt, hogy Magyar Népköztársaság képviseltesse-e magát a Szöulban 1983 októberében tartandó Interparlamentáris Unió 70. közgyűlésén. Észak-Korea heves tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban, és bojkottra szólította fel a szocialista országokat. Az akkori magyar kormány végül úgy döntött, részt vesz az ülésen, de amikor 1983. szeptember 1-jén véletlenül lelőttek egy szovjet légtérbe tévedt dél-koreai utasszállítót, és emiatt Dél-Koreában szovjetellenes hangulat alakult ki, a magyar vezetés elállt a látogatástól.[2]
Pak Csholun () dél-koreai elnöki politikai tanácsadó július 5-én Budapestre látogatott, majd Grósz Károly akkori magyar kormányfő látogatást tett Szöul ()ban. Az újabb észak-koreai bojkott ellenére Magyarország részt vett sok másik szocialista állammal együtt az 1988-as szöuli olimpiai játékokon is.[2]
Története a rendszerváltás után
[szerkesztés]
Magyar részről a gulyáskommunizmus és a közelgő rendszerváltás, koreai részről No Theu () dél-koreai elnök nyitási politikájának köszönhető a diplomáciai viszonyok rendezése. Magyarország a keleti blokk országai közül elsőként vette fel a kapcsolatokat Dél-Koreával. A szerződést, ami megalapozta mindezt, 1988. szeptember 13-án írta alá a két ország képviselete.[3]
Hivatalosan Magyarország (Magyar Népköztársaság) és Dél-Korea (Koreai Köztársaság) között 1989. január 29. óta van diplomáciai viszony,[4][5] de a gyakrabban használják a jóval kerekebb, február elseji dátumot.[6]
2006-ban egy észak-koreai diplomata családjával együtt a budapesti dél-koreai nagykövetségen kért politikai menedékjogot.[7]
2007-re a két ország közötti áruforgalom értéke elérte a 450 milliárd forintot, megjelentek Magyarországon a nagyobb dél-koreai cégek, mint például a Samsung és a Hankook Tire. Magyarország egykori szöuli nagykövete, Lengyel Miklós az 1980-as években Magyarország phenjani nagyköveteként szolgált.[8] Magyarország szöuli nagykövete 2018–2022 között Csoma Mózes volt,[9] Dél-Korea budapesti nagykövete pedig Cshö Gjusik ().
2015 áprilisában Áder János köztársasági elnök dél-koreai látogatása során javaslatot tett egy Budapest–Szöul () légi járat forgalomba állítására, és bejelentette, hogy a két ország közötti kapcsolat tovább fejlődhetne közös kutatások terén.[10]
Magyarország szöuli missziójának vezetői
[szerkesztés]- Etre Sándor (1989–1993)
- Németh Iván (1993–1998/1999)
- László Béla (1999–2003)
- Torzsa István (2003–2007)
- Lengyel Miklós (2007–2013)
- Csaba Gábor (2013–2018)
- Csoma Mózes (2018–2022)
- Szerdahelyi István (2022–)
Dél-Korea budapesti missziójának vezetői
[szerkesztés]- Han Takcshe () (1989. március 2.[11] – 1991 nyara)[12]
- Pak Jongu () (1991. szeptember 2.[13] – 1993)
- Cshö Szonghong () (1993. december 8.[14] – 1996)
- I Dzsongmu () (1996. április 2.[15] – 1998)
- Han Hvagil ()[16] (1998. szeptember 28.[17] – 2001)
- Szo Devon () (2001. március 14.[18] – 2003)[19]
- I Hodzsin () (2003. június 2.[20] – 2006)[21]
- Om Szokcsong () (2006. április 25.[22] – 2008)
- Szo Dzsongha () (2008. október 8.[23] – 2011)
- Nam Gvanphjo () (2011. szeptember[24] – 2014. október)[25]
- Im Gunhjong () (2014 ősze – 2018)
- Cshö Gjusik () (2018 januárja[26] – 2020)
- Pak Csholmin () (2020. december[27] – 2022. december?)
- Hong Gjudok ()[28] (2023. január 12.[29] –)
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A koreanisztika Magyarországon. ELTE. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
- ↑ a b Torzsa István: A magyar–dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei. Külügyi Szemle, 2009. február 1. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
- ↑ Korea és Magyarország kapcsolata. Koreai Kulturális Központ. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
- ↑ Chira, Susan. „South Koreans Woo Communists; Move to Full Ties With Hungary”, The New York Times, 1988. szeptember 14. (Hozzáférés: 2015. július 27.)
- ↑ Weekly Record of Events in Eastern Europe. Open Society Archive, Central European University, 1989. február 2. [2008. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
- ↑ A Koreai Köztársaság Nagykövetsége Magyarországon. [2015. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 27.)
- ↑ „N. Korean diplomat defects”, International Herald Tribune, 2006. március 28. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
- ↑ Kim, Se-jeong. „Hungarian Amb.'s 3rd Term in Korea”, The Korea Times, 2007. október 21. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
- ↑ Interjú Magyarország szöuli nagykövetével. Keresztény Élet. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ „Szorosabbá fűzné a gazdasági kapcsolatokat Dél-Koreával Áder János”, Origo.hu, 2015. április 14. (Hozzáférés: 2015. július 28.)
- ↑ Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989
- ↑ „Szabad György Japánba és a Koreai Köztársaságba utazott”, Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám), 1991. május 20. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1991
- ↑ Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993
- ↑ Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1996
- ↑ „한화갑 총무 친동생 한화길씨 헝가리대사로 .. 외교통상부”, 1998. augusztus 18. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998
- ↑ Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001
- ↑ 유니세프한국위원회 서대원 사무총장. UNICEF. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2003
- ↑ <이호진 대사 약력>. 유엔한국협회. [2018. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006
- ↑ Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008
- ↑ 남관표 서울시 국제관계대사 헝가리 정부서 훈장 받았다. MK증권, 2015. szeptember 15. [2018. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ „헝가리와 워킹홀리데이 협정 체결”, Cucucu.co.kr, 2013. április 10. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
- ↑ 이민찬 I Mincshan. „문 대통령, 28개국 대사에 신임장 수여…'캠코더' 논란 입열까”, 아시아경제 Ázsiai Gazdaság, 2018. január 8. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ „박철민 주헝가리대사 신임장 사본 제출 등 부임활동”, 주헝가리 대한민국 대사관, 2020. december 17. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
- ↑ „Az akkugyártás után az Orbán-kormány új célja az akku-újrahasznosítás, a Mol is beszállna, még idén döntenek”, Népszava, 2024. augusztus 22. (Hozzáférés: 2024. augusztus 22.)
- ↑ „尹대통령, 홍규덕 주헝가리대사 등 공관장 11명에 신임장”, Yonhap News, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2024. augusztus 22.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
 Magyarország kétoldalú kapcsolatai | |
|---|---|
| Európában | Ausztria · Azerbajdzsán · Észtország · Finnország · Hollandia · Horvátország · Lengyelország · Oroszország · Románia · Szlovákia · Spanyolország · Svédország · Szerbia |
| Ázsiában | Azerbajdzsán · Dél-Korea · Észak-Korea · Japán · Jordánia · Kína · Mongólia · Oroszország · Örményország |
| Amerikában | |
Kategória: Magyar külkapcsolatok | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
