Magyar korona (coroană (románul) Ungarische Krone (németül) koruna (szlovákul) круна (szerbül) коруна (ukránul))
1000 korona (előoldal)
20 fillér (hátoldal)
Devizajel	K, kor.
Ország	Magyarország
Használat kezdete	1919
Bevonás ideje	1926. december 31.
Infláció
Mértéke	98,0% (1923. július, havi áremelkedési csúcs)[1]
Váltópénz
fillér	1/100
Érmék
Használatban	10, 20 fillér
Bankjegyek
Használatban	20, 50 fillér, 1, 2, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000, 10 000, 25 000, 50 000, 100 000, 500 000, 1 000 000 korona
Kibocsátó
Központi bank	Magyar Királyi Állami Jegyintézet
Bankjegynyomda	Orell Füssli (Zürich) Magyar Pénzjegynyomda Rt. (Budapest)
Pénzverde	Magyar Állami Pénzverde
Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.

A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között. Súlyos hiperinfláció után fokozatosan stabilizálták, ami 1927-ben lehetővé tette a magyar pengő bevezetését.

Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések (hazánk esetében a trianoni békeszerződés) előírták, hogy az utódállamok kötelesek felülbélyegezni az Osztrák–Magyar Bank területükön forgalomban lévő bankjegyeit, majd – egy átmeneti időszak után – lecserélni saját pénznemükre. Magyarország esetében ez az új pénznem szintén a korona nevet viselte, és 1 : 1 arányban váltotta fel osztrák–magyar megfelelőjét. Mivel Magyarország utolsóként bélyegezte felül és cserélte le a pénzeit, ráadásul a felülbélyegzéshez használt primitív gumibélyegzőket könnyen lehetett utánozni, a közös pénznek igen nagy hányada rekedt az ország területén, ami fokozta az inflációt. Végül 1927-ben a pengő felváltotta a koronát 1 : 12 500 arányban.

A trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Körmöcbányát (szlovákul Kremnica, Szlovákia), az akkori Magyarország egyetlen pénzverdéjét (miután a gyulafehérvárit [románul Alba Iulia, Románia] 1871-ben bezárták). Emiatt a verde gépeit Budapestre szállították, és különböző ideiglenes telephelyek után az újonnan alapított Állami Pénzverdében helyezték el.

A háború után csak 10 és 20 filléreseket vertek: először a Tanácsköztársaság idején az eredeti (1916 és 1918 évszámú) verőtövekkel, majd 1920 és 1921-ben már a megfelelő évszámokkal, de még mindig a korábbi mintával és „KB” verdejeggyel.

• A magyar korona pénzjegyei
• A magyar korona pénzérméi

Sablon:Magyarország pénzei m v sz Magyarország pénztörténete
	Korszak Kora Árpád-kor 1000–1141 Késő Árpád-kor 1141–1301 Vegyesház 1301–1526 Királyi Magyarország 1526–1750 Erdély 1526–1690 Török hódoltság 1541–1699 Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 Érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék Pénzrendszer Forint 1750–1857 Szabadságharc 1848–1849 Forint 1857–1866 Forint 1867–1892 Korona 1892–1918 Korona 1919–1926 Pengő 1927–1946 Adópengő 1946 Forint 1946–máig Érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék – érmék Pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek