Māra Zālīte
| Māra Zālīte | |
 | |
| Született | 1952. február 18. (72 éves)[1] Krasznojarszk |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Ilze Ķuzule-Skrastiņa |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Lett Tudományegyetem (–1975) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Māra Zālīte témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Māra Zālīte (1952. február 18. –) lett író.[2] Verseket, esszéket, színdarabokat, prózát és librettókat ír, amelyek gyakran tárgyalnak történelmi témákat, és lett kultúrához illetve mitológiához kapcsolódó szimbolikus jelentésük van. Műveiből fordítottak orosz, angol, német, svéd, észt, francia nyelvre.[3]
Zālīte első irodalmi művei az 1970-es évek elején jelentek meg. Az 1980-as években a színdarabok, musical- és rockopera-librettók írása felé fordult. Munkáihoz olyan kiváló lett művészek szereztek zenét, mint Raimonds Pauls és Jānis Lūsēns.[4]
Az írót számtalan irodalmi és nemzeti díjjal tüntették ki, köztük a Három Csillag érdemrenddel, és a lett társadalom legnagyobb alakjai között tartják számon.[5]
Első prózai műve, az Öt ujj című önéletrajzi regény (2013) széles körű sikert aratott mind az olvasók, mind az irodalmi élet szereplői körében.[6][7]
Gyermekkora
[szerkesztés]A szibériai Krasznojarszkban született, ahova a szüleit 1941-ben deportálták.[8] Négy és fél évet töltött itt, míg 1956 őszén szülei engedélyt kaptak, hogy hazatérjenek Lettországba. A továbbiakban Slampes Kalna Ķivuļiban élt.[9] Tanulmányait a slampesi elemi iskolában kezdte.[10]
Pályafutása
[szerkesztés]1970-ben végzett a Murjāņi bentlakásos sportiskolában, majd 1975-ben diplomát szerzett a Lett Tudományegyetem bölcsészkarán. 1974 és 1989 között asszisztensként dolgozott a Lett Írószövetségnél, vezette az Új Írók Stúdióját, és a Liesma című lap költészeti tanácsadója volt. 1989-ben a Karogs kiadó és magazin főszerkesztője lett. Ezt a munkát 2000-ig végezte, majd 2000 és 2008 között a Lett Írószövetség elnökeként tevékenykedett.[11] Emellett tagja volt a Három Csillag érdemrend tanácsának (1999-2006),[12]és egy állami nyelvvizsgabizottságban is elnökölt (2002–2004).[13]
A Lett Tudományakadémia tiszteletbeli tagja[14] és egyike a Koknese alapítvány 14 alapítójának.[15]
Kitüntették a Három Csillag érdemrenddel, a Barikád emlékéremmel, és számos irodalmi díjat nyert.[8]
Családja
[szerkesztés]1979 óta Jānis Ķuzulis házastársa, két gyermekük (Jānis Ķuzulis és Ilze Ķuzule-Skrastiņa) és három unokájuk (Krišjānis, Emīlija és Marats) van.[16] Rigában él, és gyakran időzik vidéki házában Tukumsban.[17]
Főbb díjai, kitüntetései
[szerkesztés]- Majakovszkij-díj (1982, Grúzia)[8]
- Ojārs Vācietis-díj[18] (1989)
- Aspazija-díj (1992)[8]
- Herder-díj (1993m Németország)[8]
- Barikāžu piemiņas medaļa (2000): emlékérem az 1991-es barikádok résztvevőinek[19][3]
- Három Csillag érdemrend (1995)[8]
- Érdemérem (Atzinības krusts) (2008)[20]
- Jānis Baltvilks-díj (2012)[8]
- Az év lett irodalmi díja (2001; 2004; 2013; 2019).[8][21][22][23]
Művei
[szerkesztés]Verseskötetek
[szerkesztés]- Vakar zaļajā zālē. Riga, Liesma, 1977
- Rīt varbūt. Riga, Liesma, 1979
- Nav vārdam vietas. Riga, Liesma, 1985
- Debesis, debesis. Riga, Liesma, 1988
- Apkārtne. Riga, Preses nams, 1997
- Dzeja. Rīga, Atēna, 2003
- Dziesmu rakstā. Riga, Mansards, 2015
Esszék
[szerkesztés]- Brīvības tēla pakājē. Australia, Australian Latvian Writers' Days and the Latvian Press Association's Australian Branch, 1990
- Kas ticībā sēts. Riga, Rīga, 1997
Regények
[szerkesztés]- Pieci pirksti. Rīga, Mansards, 2013. (magyarul: Öt ujj. Ford. Jávorszky Béla. Budapest: Magyar Napló. 2020)
- Paradīzes putni. Rīga, Dienas grāmata, 2018. (magyarul: Paradicsommadarak. Ford. Jávorszky Béla. Budapest: Magyar Napló. 2022)
Színdarabok
[szerkesztés]- Pilna Māras istabiņa. Ifjúsági Színház, Riga, 1983
- Tiesa, 1982-ben írta. Dailes Színház, Riga, 1985
- Dzīvais ūdens. Ifjúsági Színház, Riga, 1988
- Eža kažociņš. Valmierai színház, 1993
- Margarēta. Rigai Új Színház, 2001
- Tobāgo! (Tobago!). Dailes Theatre, Riga, 2001
- Zemes nodoklis, Dailes Színház, Riga, 2003
- Še Tev žūpu Bērtulis. Ogre színpad, Ogre, 2004
- Pērs Gints nav mājās. Dailes Színház, Riga, 2007
- Lācis. Dailes Színház, Riga, 2009
- Priekules Ikars. Dailes Színház, Riga, 2009
Librettók
[szerkesztés]- Lāčplēsis, 1986/1987
- Meža gulbji, 1995
- Putnu opera, 1997
- Kaupēn, mans mīļais! 1998
- Indriķa hronika, 1999
- Neglītais pīlēns, 2000
- Sfinksa, 2000
- Hotel Kristina, 2006
- Leļļu opera, 2008
- Meierovics, 2013
Gyermekkönyvek
[szerkesztés]- Deviņpuiku spēks. Riga, Liesma, 1985
- Mamma un tētis kūrortā. Riga, Dienas Grāmata, 2016
- Tango un Tūtiņa ciemos. Riga, Liels un mazs, 2017
Egyéb művek
[szerkesztés]- To mēs nezinām. Sarunas ar Imantu Ziedoni. Riga, Dienas grāmata, 2009
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Marcel Cornis-Pope – John Neubauer: History of the Literary Cultures of East-Central Europe: Types and stereotypes. (hely nélkül): John Benjamins Publishing Company. 2010. 221–. o. ISBN 978-90-272-3458-2
- ↑ a b Personal Biography: Māra Zālīte. www.marazalite.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ The Wild Swans. www.marazalite.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Latvijas Institūts | Iedzīvotāju aptaujā noskaidrotas desmit izcilākās Latvijas personības. www.li.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.) arch
- ↑ Gunta Gaidamaviča: Nācis klajā Māras Zālītes autobiogrāfiskais romāns "Pieci pirksti". www.lsm.lv (2013. december 18.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Māra Zālīte. Paradīzes putni. www.diena.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ a b c d e f g h Māra Zālīte. latvianliterature.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Vents Dubrovskis: M.Zālīte - biogrāfija — teorija. Latviešu literatūra, 10. - 12. klase. www.uzdevumi.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ 42 minūtes ar Māru Zālīti - NTZ. www.ntz.lv (2008. február 23.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Par AKKA/LAA padomes prezidentu ievēlēts Valdis Muktupāvels. www.lsm.lv (2013. május 31.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Trīs Latvijas zvaigznes — par domu un darbu Latvijas labā. Latvijas Vēstnesis, 384–385. sz. (1999. november 19.)
- ↑ Valsts valoda. www.vvk.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ GODA LOCEKĻI - Akadēmijas locekļi. archive.lza.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Founders - The Garden of Destiny – our gift to Latvia on her 100th birthday
- ↑ Zālītes vīrs, Ķuzules tēvs, Skrastiņa sievastēvs. Jauns.lv (2012. február 19.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ „Saruna ar Māru Zālīti viņas lauku mājās: Pie dabas es sevi izjūtu pilnīgāk” (Hozzáférés: 2018. május 9.) (lett nyelvű)
- ↑ An application for the Ojārs Vācietis Literary Prize in Poetry has been announced. baltics.news (2020. szeptember 9.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ The Commemorative Medal for Participants of the Barricades of 1991. www.saeima.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Valsts prezidents pasniegs valsts apbalvojumus 36 apbalvotajiem. www.president.lv (2008. november 12.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Piešķirta Gada balva literatūrā. www.tvnet.lv (2005. március 18.) (Hozzáférés: 2021. április 5.) arch
- ↑ Annual Latvian Literature Awards go to Pujats, Zalite and Jonevs. www.baltic-course.com (2014. április 25.) (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Pieci pirksti. laligaba.lv (Hozzáférés: 2021. április 5.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Māra Zālīte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
