For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Méloszi Aphrodité.

Méloszi Aphrodité

Méloszi Aphrodité
OrszágFranciaország
Szobrásznem ismert
Készítés idejei. e. 2. század
Felhasznált anyagokParian marble
Elhelyezkedése
Méloszi Aphrodité (Franciaország)
Méloszi Aphrodité
Méloszi Aphrodité
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 20′ 14″48.859945°N 2.337288°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 20′ 14″48.859945°N 2.337288°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Méloszi Aphrodité témájú médiaállományokat.

A méloszi Aphrodité (Ἀφροδίτη τῆς Μήλου [ógörögös Aphrodité tész Mélu, újgörög Afrodíti tísz Mílu], vagy latinosan milói Vénusz) görög szobor, amelyet 1820-ban az égei-tengeri Mílosz (ógörög Mélosz, latin Milo) szigetén találtak; az egyik leghíresebb ókori szobor. Ma Párizsban, a Louvre-ban őrzik. Aphroditét ábrázolja, akit a rómaiak Venusszal azonosítottak.

Leírása

[szerkesztés]

A 2,03 m[1] magas, hat darabban paroszi márványból készült szobor ruhátlan felsőtesttel, alsótestén köpennyel ábrázolja az istennőt. A szobor karjai hiányoznak, eredeti tartásuk bizonytalan. A méloszi Aphrodité mintája az a Kr. e. 4. századi görög szobor volt, amelyről az úgynevezett capuai Aphroditét másolták, de a méloszi Aphrodité maga nem másolat, hanem Kr. e. 130 körül készült szabad átformálása mintájának, a késő hellenisztikus szobrászat szellemében. Mára elveszett talapzatának egy felirata alapján antiókhiai Alexandrosz műve lehet; korábban tévesen Praxitelész művének tartották. A vele együtt talált szobortöredékek (köztük egy talapzat szignatúra töredékével) csak véletlenül kerültek vele egy gödörbe.

Stílusa

[szerkesztés]

A szobor a görög szobrászat klasszikus korszakának a korábbi stílusainak a keverékében készült, annak ellenére, hogy a hellenisztikus kor végén alkották. Stílusában a praxitelészi knidoszi Aphroditéhoz hasonló, visszafogott érzékiségű mű. Pontosan nem tudni, hogy az istennő mely aspektusát ábrázolta eredetileg. Rendszerint úgy tartják, hogy a rómaiaknál Venus Victrix („a győzedelmes Venus”) néven tisztelt változattal azonosítható. Kezében az aranyalmát tarthatta, amit a trójai Parisz nyújtott neki. Ez egyben egy szójáték is Mélosz szigetének nevével, mely görög nyelven „almá”-t jelent. A szobor közelében találtak egy kartöredéket almával, feltehetőleg a szobor része volt. Miután a szobrot megtalálták, több kísérlet is történt a póz rekonstruálására, de ez végül nem történt meg.

Adolf Furtwängler elképzelése a szobor rekonstrukciójához, a posztamensen nyugvó kezében az aranyalmával.

(Adolf Furtwängler rajza a feltételezett eredeti formáról megtalálható a Kousser egy cikkében.)[2]

Felfedezése és hírneve

[szerkesztés]
Debay rajza a szoborról a ma hiányzó talapzattal (1821)

A szobrot 1820-ban két darabba törve találta meg egy Jorgosz Kentrotasz nevű földműves az égei-tengeri Mílosz szigetén. Kentrotasz elrejtette a szobrot, de török tisztviselők később megtalálták és elkobozták. Jules Dumont d’Urville francia tengerésztiszt felismerte a szobor jelentőségét, és elintézte, hogy de Rivière márki, a törökországi francia nagykövet megvásárolja. Kis restaurálás után a szobrot 1821-ben XVIII. Lajos francia királynak ajándékozták, aki végül a Louvre-nak adományozta, ahol jelenleg is megtekinthető.

Az, hogy a szobor a 19. században nagy hírnévre tett szert, nemcsak szépségének volt köszönhető, hanem a francia hatóságok propagandahadjáratának is. 1815-ben Franciaország visszaadta az olaszoknak a Medici-Venust, melyet Bonaparte Napóleon zsákmányolt tőlük. Mivel a Medici-Venust az ókori szobrászat egyik legszebb példájának tartották, a franciák elhatározták, hogy a tulajdonukban lévő szobrot tudatosan magasabb értékűnek állítják be, mint az elveszítettet. Művészek és kritikusok egyaránt méltatták, és a kecses női szépség megtestesülésének tartották. S valóban ma is Európa leghíresebb Vénusz-szobra.

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2014. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
  2. Kousser, Rachel (2005. augusztus 4.). „Creating the Past: The Vénus de Milo and the Hellenistic Reception of Classical Greece”. American Journal of Archaeology 109 (2), 227–250. o. DOI:10.3764/aja.109.2.227. ISSN 0002-9114.  

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Venus de Milo
A Wikimédia Commons tartalmaz Méloszi Aphrodité témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 347. o.
  • A Művészet története: Az antik világ, Corvina, 1986. ISBN 9631322475 123. oldal

További információk

[szerkesztés]
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Méloszi Aphrodité
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?