Máriapócs Nemzeti Kegyhely egy görögkatolikus búcsújáróhely, amelyet elsőként nyilvánítottak Nemzeti Kegyhelynek Magyarországon, 2005-ben.

Máriapócs városa az Északkelet-Magyarország régióban található. Vonattal a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon érhető el, míg közúton a legfontosabb megközelítési útvonala a Nyíregyháza-Nagykálló-Nyírbátor közti 4911-es út; a környező kisebb települések közül Ófehértó felől a 4927-es, Pócspetri felől a 4928-as, Nyírbogát felől pedig a 4929-es úton érhető el.

A város és a központjában fekvő kegyhely aránylag távol esik a vasútállomástól. A kegytemplom körül beépítetlen területek vannak, így népesebb zarándoktömegeket is tud fogadni.

A Nemzeti Kegyhely annak a példa nélküli eseményeknek köszönheti zarándoklatait, hogy Máriapócson két ikon három különböző időpontban könnyezett. Az első 1696. november 4-én történt. A püspök jegyzőkönyvezte az eseményt és nemcsak görögkatolikusok írták alá hanem protestánsok is. A kegyképet az osztrák császár a Szent István-székesegyházba Bécsbe viteti. Másolatok készültek róla és egyet megkapott Máriapócs is. Míg a Bécsbe vitt ikon soha többé nem, a másolat viszont újra könnyezett Máriapócson, 1715. augusztus 1-én. 2-án és 5-én is. Legutóbb 1905. december 3-án kezdett könnyezni és december 19-ig folyamatosan könnyezett, majd még két napot december 30-án és 31-én.

• A máriapócsi kegytemplomnak, 1948-ban XII. Pius pápa basilica minor címet adományozott. Az oltár mellett üvegtárolók vannak, amikbe azoknak a zarándokoknak, hívőknek a botjait, mankóit tették, amelyeket csodás gyógyulásuk emlékezetére hagytak itt. A szószék mellett egy pár bilincs látható. Ennek az a története, hogy egy szomszédos faluban történt gyilkosság gyanúja egy helybéli férfira terelődött. Ártatlan volt, de halálra ítélték. Utolsó kívánsága az volt, hogy engedjék meg, hogy imádkozhasson a pócsi templomban. A bilincs leesett róla, amikor belépett oda, ennek hatására felmentették és megmenekült a kivégzéstől.
• Zarándokház közel van a templomhoz, több mint száz főt tudnak elszállásolni.
• Fatemplom. Az eredeti régi, 17. századi fatemplomhoz feltételezhetően hasonlót építettek fel 2011-re. Alapkövét 2010. október elsején, az Istenszülő oltalmának emléknapján tették le.

A kegyhelynek három fő búcsúja van:

• Szent Illés napja július 20.
• Nagyboldogasszony napja augusztus 15.
• Kisboldogasszony napja szeptember 8.

Az ünnepek búcsújárásain kívül a többi búcsút társadalmi rétegek szerint osztották be. Így az óvodások és özvegyek; motorosok és anyák; ifjúsági és házastársi búcsúkat is tartanak, melyet az évenként meghirdetett csoportos búcsúnaptár szabályoz. A csoportos zarándokok, egyeztetés alapján látogatják a kegyhelyt. A közösségek között megtalálhatók iskolák és tantestületük, lelkigyakorlatos csoportok, házas hétvégék, ifjúsági búcsúk, művelődési konferenciák, külföldről érkező zarándokcsoportok is.

A zarándokok emléknapokra is összegyűlnek. Ilyenek Máriapócson a könnyező ikonok emléknapjai:

• Első könnyezés
• Második könnyezés
• Harmadik könnyezés (december 3.)

Az Európai Máriás Hálóban minden ország egy Mária-kegyhelyeket delegálhatott. A 19 országot tömörítő hálózatban Magyarországot Máriapócs képviseli.

Szent II. János Pál pápa 1991. augusztus 18-án látogatta meg a kegyhelyet, ahol keleti rítusú szentmisét pontifikált. Ennek emlékére díszes bronzkaput kapott a kegytemplom.

• nemzeti kegyhely honlapja
• A kegyhely rövid története
• A kegyhely adatlapja történettel, szertartásrenddel, előző parókusokkal
• templom és monostor
• A zarándokház honlapja
• bucsújárás