Lesachtal
Liesing
Lesachtal címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Karintia
Járás	Hermagori járás
Irányítószám	9655, 9654, 9653, 9652
Körzethívószám	0 47 16
Forgalmi rendszám	HE
Népesség
Teljes népesség	1318 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1043 m
Terület	190,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 41′ 38″, k. h. 12° 48′ 57″46.693888888889, 12.81583333333346.693889°N 12.815833°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 38″, k. h. 12° 48′ 57″46.693888888889, 12.81583333333346.693889°N 12.815833°E
Lesachtal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesachtal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lesachtal osztrák község Karintia Hermagori járásában. 2016 januárjában 1363 lakosa volt.

Lesachtal Karintia délnyugati csücskében fekszik, közvetlenül az olasz határ mellett, a kelet-nyugat irányban húzódó Lesach-völgyben. Északról a Gailtali-Alpok és a Lienzi-Dolomitok, délről a Karni-Alpok (ennek gerincén húzódik az államhatár) hegyei fogják közre. Legmagasabb pontja a 2780 méteres Hohe Warte. Legnagyobb folyója a Gail, amely itt egy keskeny, helyenként 200 méter mély szurdokban folyik. Az önkormányzat 4 katasztrális községből áll (Kornat, Liesing, Luggau és St. Lorenzen), amelyek 31 falut és egyéb települést fognak össze.^[2] Ezek lakossága 300 (Sankt Lorenzen im Lesachtal) és 2 (Salach) között változik.

A környező települések: nyugatra Untertilliach, északnyugatra Leisach, északra Amlach, Tristach és Lavant, északkeletre Oberdrauburg, keletre Kötschach-Mauthen, délre Paluzza és Forni Avoltri (utóbbi kettő Olaszországban).

Az eldugott Lesach-völgybet 600 után telepedtek be a szlávok, tőlük ered a neve is (les-erdő). Miután államukat meghódította a Frank Birodalom, 750-800 körül a nyugati Pustertal felől bajorok érkeztek a völgybe. A helyi tájszólásban és öltözékben máig érződik a pustertali hatás. Emellett megmaradtak egyes szlovén kifejezések és gyermekversek.

A völgy lakói elsősorban állattenyésztésből éltek, és a legelők létrehozása céljából kb. 1300-ra a völgyből kiirtották az erdőt. A lesachi törvényszék 1380 körül átkerült Pittersberg várába. A völgy a Görz-Tirol grófok birtokában volt, majd kihalásuk után több kézen keresztül az Ortenburg grófokhoz került.

1850-ben, az osztrák önkormányzatok létrejöttekor megalakult Luggau, St. Lorenzen és Liesing önálló községi tanácsa. Kornat és Strajach katasztrális községek előbb a szomszédos Mauthenhez tartoztak, 1882-ben pedig Unterlesach néven önállóvá váltak. Tíz évvel később Unterlesach szétvált Birnbaum és St. Jakob községekre. Az 1973-as közigazgatási reform során a legkeletibb St. Jakobot Kötschach-Mauthenhez csatolták, a többi négyet pedig Lesachtal néven egyesítették.

Az első világháború során az olasz frontvonal a Karni-Alpok gerincén húzódott. A hegységben ma is megtalálhatók az egykori erődítmények és lövészárkok.

A lesachtali önkormányzat területén 2016 januárjában 1363 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 1560 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 98,4%-a volt osztrák, 1,3% német állampolgár. 98,4% római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak vallotta magát. Érdekesség, hogy a helyiek nem karintiai, hanem kelet-tiroli német dialektusban beszélnek.

• a liesingi plébániatemplom
• Maria Luggau Szűz Mária-temploma
• Maria Luggau szervita kolostora
• a luggaui vízimalmok
• Oberfrohn temploma
• Obergail temploma

• Dieter Neumann: Das Kärntner Lesachtal. Werden und Wandlungen einer bergbäuerlichen Kultur- und Wirtschaftslandschaft. Kärntner Landesarchiv, Klagenfurt 1997, ISBN 3-900531-39-0.
• A település honlapja
• 20321 – Lesachtal Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Lesachtal témájú kategóriát.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Lesachtal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.