Kovács László
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő 1994. július 15. – 1998. július 8.
Előd	Jeszenszky Géza
Utód	Martonyi János
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő 2002. május 27. – 2004. október 31.
Előd	Martonyi János
Utód	Somogyi Ferenc
Magyar Szocialista Párt 3. elnöke
Hivatali idő 1998. szeptember 5. – 2004. október 16.
Előd	Horn Gyula
Utód	Hiller István
Született	1939. július 3. (84 éves)[1][2] Budapest
Párt	Magyar Szocialista Párt
Foglalkozás	politikus diplomata
Iskolái	Budapesti Corvinus Egyetem (–1968) MSZMP Politikai Főiskola (–1980)
Díjak	a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal (2003) Húszéves a Köztársaság díj (2009. október 23.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács László témájú médiaállományokat.

Kovács László (Budapest, 1939. július 3. –) szocialista politikus, volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke, az Európai Bizottság volt adó- és vámügyi biztosa, 2010 júliusa és 2012 márciusa között pedig az MSZP alelnöke volt.

Tanulmányai

1957-ben érettségizett a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban, majd 1963-ban felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem esti tagozatára, külkereskedelmi szakra, ahol 1968-ban diplomázott. 1976 és 1980 között az MSZMP Politikai Főiskoláján tanult és végzett.

Rendszerváltás előtti pályafutása

1957 és 1959 között a Medicor Gyárban, majd 1962 és 1966 között a Kőbányai Gyógyszerárugyárban vegyésztechnikusként dolgozott. 1963-ban lépett be az MSZMP-be. 1966-ban átkerült a KISZ Központi Bizottságának nemzetközi osztályához, amelynek 1971 és 1975 között vezetője volt. Közben 1969 és 1971 között Prágában a Nemzetközi Diákszövetség(wd) titkára volt. 1975-től 1976-ig az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának konzultánsa, 1976 és 1983 között annak alosztályvezetője, 1986-ig osztályvezetője volt. 1986. május 1-jén a Lázár-kormány külügyminiszter-helyettese lett,^[3] mely tisztségét a Grósz-kormányban is megtartotta, a Németh-kormányban pedig külügyminisztériumi államtitkár, vagyis Horn Gyula külügyminiszter első helyettese lett. Rövid ideig tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának.^[4]

Rendszerváltás utáni pályafutása

1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja lett. 1990-ben beválasztották az elnökségbe, majd 1994-ben párt egyik ügyvivője lett. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1993 és 1994 között a külügyi bizottság elnöke. 1994-ben az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról jutott be az Országgyűlésbe. Horn Gyula akkori miniszterelnök behívta a kormányába külügyminiszternek. Első külügyminisztersége alatt ilyen minőségében 1994 és 1995 között az EBESZ soros elnöke és alatta zárták le a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-hoz. Az 1998-as országgyűlési választás után újra országgyűlési mandátumhoz jutott (Győr-Moson-Sopron megyei területi lista). Az MSZP-frakció vezetője lett és a párt elnökévé választották. Frakcióvezetői posztjáról 2000-ben lemondott. 2002-ben pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. Medgyessy Péter kijelölt miniszterelnök újra külügyminiszterré nevezte ki. Külügyminisztersége alatt csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. 2004-ben rövid ideig az első Gyurcsány-kormány külügyminisztere is volt, de tisztségéről lemondott. 1990-től 2004-ig megszakítás nélkül országgyűlési képviselő volt, amikor is mandátumáról várható uniós biztosi kinevezése miatt lemondott.^[5]

2004-ben először a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság energiaügyi biztosának jelölték, de az európai polgári pártok tiltakozása és felmerült energiapolitikai gyengeségei miatt később az adó- és vámügyi biztosi posztot kapta meg. Ekkor a pártelnöki posztról is lemondott. A ciklus vége alkalmából a biztosok tevékenységét értékelő írás jelent meg a The Economist hetilapban, melynek szerzője szerint a gyengébb teljesítményűek közé sorolt Kovács nem hagyott nyomot maga után Brüsszelben.^[6][7]

Mivel az európai bizottsági megbízatása 2009-ben lejárt, visszatért a hazai belpolitikába és indult a 2010-es választásokon 2010-es országgyűlési választásokra, amin az MSZP országos listájáról nyert mandátumot.

2010 júliusában ismét elindult az MSZP tisztújító kongresszusán, ahol alelnökké választották.

Személyéhez fűződő viták

2004 áprilisában a MÚOSZ-szal közösen hazugsággal vádolta meg és etikátlannak nevezte az Indexet, amiért egy újságírójuk külön meghívás nélkül („inkognitóban”) részt vett az MSZP egy kampánytréningjén, és cikket írt róla. Az Index visszautasította a vádakat azzal, hogy a cikk minden állítását alá tudják támasztani.^[8]

Családja

1968-ban nősült, felesége Tóth Mária Éva, akitől egy lánya, Dóra (1977–) született.^[9] Felesége 2013 februárjában elhunyt. 2015 júliusában újra megnősült.^[10] Felesége Lucza Mónika, akitől egy fia (László) született 2011-ben. 2021 tavaszán egészsége miatt különköltözött családjától.^[11][12]

Kitüntetései

• Munka Érdemrend arany fokozata
• A Magyar Népköztársaság Csillagrendje
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2003)
• Húszéves a Köztársaság díj (2009)^[13]

Jegyzetek

Források

• MTI Ki Kicsoda 2009 (Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008) 621. oldal. ISSN 1787-288X
• Szarvas István: Kovács László: az elnökséget csapatként vezetni tudó politikust kerestünk; Hetedhéthatár 2018.06.20.

További információk

• Kovács László EU adóügyi biztos honlapja (magyar és a többi EU hivatalos nyelv)
• Kovács László országgyűlési adatlapja
• Kovács László jótündérre vár – Index, 2008. május 24.