Koromlak
| Koromlak (Koromľa) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Szobránci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1337 |
| Polgármester | Silvia Žeňuchová |
| Irányítószám | 072 62 |
| Körzethívószám | 056 |
| Forgalmi rendszám | SO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 414 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 13,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 42′ 55″, k. h. 22° 17′ 30″48.715278°N 22.291667°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 55″, k. h. 22° 17′ 30″48.715278°N 22.291667°E | |
| Koromlak weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Koromlak (1899-ig Korumlya, szlovákul: Koromľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szobránctól 10 km-re délkeletre, a Koromlaki patak partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 215 és 850 m között váltakozik.
Nevének eredete
[szerkesztés]A hagyomány szerint neve a magyar korom főnévből ered és a falu szénégetőire utal. A szlovák név is a magyarból származik.
Története
[szerkesztés]A falut a nagymihályi uradalom területén a 14. század első felében alapították, de területén már a bronzkorban is éltek emberek. 1337-ben említik először, amikor nagymihályi András fia Jakov és Jakov fia László azért tiltakoztak Ung, Bereg és Szabolcs vármegyék közös kongregációján, mert Ung megye alispánja és Drugeth Vilmos várnagya a vlach jog alapján a koromlyai területre ruszin pásztor lakosságot telepített be. 1365-ben „Korumlia”, 1366-ban „Korumlya” a település neve. A falu – melynek élén a kenéz állt – 1373-ban a Drugethek birtoka és a tibai váruradalom része lett. 1418-ban „Koromlya”, 1437-ben „Koromplya” alakban említik. Egy 1454-ben kelt okirat megemlíti a régi falusi bíró, a scultetus soltész malmát. Lakói főként mezőgazdasággal, favágással, szénégetéssel foglalkoztak. Anyakönyveit 1766-tól vezetik, plébániája 1771-ben már létezett.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KORUMLYA. Oláh falu Ungvár Várm. földes Ura G. Sztárai Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Tibéhez nem meszsze, és annak filiája, határbéli földgye jó, vagyonnyai külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Korumlya, Ungh vmegyében, orosz falu, Ungvárhoz északra 2 órányira: 23 római, 354 g. kath., 29 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Hegyes határ. Nagy erdő. F. u. gróf Sztáray örök. Horváth, s m.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 636, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2003-ban 538 lakosa volt.
2011-ben 481 lakosából 410 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Koromlak Szlovákia térképén
- Ruszinok és pásztor-lakosság Kelet-Szlovákiában a középkorban
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) Alsóhalas (Nižná Rybnica) · Alsóhunkóc (Choňkovce) · Alsónémeti (Nižné Nemecké) · Alsóbaskóc (Baškovce) · Bező (Bežovce) · Bölcsős (Kolibabovce) · Bunkós (Bunkovce) · Dióska (Orechová) · Éles (Ostrov) · Éralja (Inovce) · Fekésháza (Fekišovce) · Felsőhalas (Vyšná Rybnica) · Felsőnémeti (Vyšné Nemecké) · Felsőrőcse (Veľké Revištia) · Hegygombás (Hlivištia) · Jenke (Jenkovce) · Jeszenő (Jasenov) · Jeszenőremete (Vyšné Remety) · Kapás (Priekopa) · Karcsava (Krčava) · Katlanos (Horňa) · Kereszt (Kristy) · Koromlak (Koromľa) · Lakárd (Lekárovce) · Nagygereblyés (Ruský Hrabovec) · Oroszsebes (Ruská Bystrá) · Ördögvágás (Porúbka) · Porosztó (Porostov) · Remetevasgyár (Remetské Hámre) · Sárosmező (Blatná Polianka) · Sárosremete (Blatné Remety) · Sárosrőcse (Blatné Revištia) · Székó (Sejkov) · Szenteske (Svätuš) · Tasolya (Tašuľa) · Tiba (Tibava) · Tibaváralja (Podhoroď) · Törökruszka (Ruskovce) · Ubrezs (Úbrež) · Unglovasd (Koňuš) · Ungludas (Husák) · Ungpéteri (Petrovce) · Ungpinkóc (Pinkovce) · Vadászfalva (Beňatina) · Vajna (Vojnatina) · Zahar (Záhor) |  | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
