Kiss Manyi
Született	Kiss Margit 1911. március 12.[1][2][3][4] Magyarlóna Szászfenes község
Elhunyt	1971. március 29. (60 évesen)[5][4][6] Budapest[7]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1954) Kossuth-díj (1957) Magyarország Érdemes Művésze díj (1962) Magyarország Kiváló Művésze díj (1964) SZOT-díj (1970)
Halál oka	petefészekrák
Sírhelye	Farkasréti temető (32-1-3/4)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1926–1971
Híres szerepei	Mici néni Mici néni két élete Náncsi néni Tüskevár
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Manyi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kiss Manyi, születési nevén: Kiss Margit (Magyarlóna, 1911. március 12. – Budapest, 1971. március 29.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Kiss Lajos és Nagy Zsuzsanna gyermekeként született. 1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. Megunva a statisztaszerepeket a porondon, 1934-ben Budapesten debütált, de állandó szerződést egyelőre nem kapott.

Pályáját a Pódium Kabaréban folytatta. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence volt.

A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni.

1954-ben a Madách Színház szerződtette, ahol felfigyeltek drámai tehetségére, és megkapta a Kurázsi mama főszerepét. „Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg.” Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt felvenni a szerepe szerinti figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki. Pályatársai csak az utolsó napokban értesültek halálos betegségéről.

• Ledér (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
• Iluska (Kacsóh Pongrác: János vitéz)
• Clarisse (Huszka Jenő: Lili bárónő)
• Stázi (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
• Manci (Heltai Jenő: A tündérlaki lányok)
• Marika (Remenyik Zsigmond: Az atyai ház)
• Colette (Eisemann Mihály: Fekete Péter)
• Vadász Frici (Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém)
• Elza (Csiky Gergely: Ingyenélők)
• Olga (Csehov: Három nővér)
• címszerep (Bertolt Brecht: Kurázsi mama)
• Beliza (Molière: A tudós nők)
• Edit (Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója)
• Anna Andrejevna (Gogol: A revizor)
• Annus (Tabi László: Különleges világnap)
• Vinczéné (Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon)
• Bodnárné (Németh László: Bodnárné)
• Miss Furnival (Shaffer: Black Comedy)
• özv. Mák Lajosné (Fejes Endre: Vonó Ignác)
• Myrtle (Thornton Wilder: A mi kis városunk)
• Stringl bárónő (Fejér István: Egy marék boldogság)
• Margarita Lvovna (Raszkin–Szlobodszkij: Filmcsillag)
• Gál Zsigáné (Urbán Ernő: Gál Anna diadala)
• Nérine (Molière: Gömböc úr)
• Lukérja Pochlebkina (Gyakonov: Házasság hozománnyal)
• Klementina (Wydrzyński: Klementina asszony szalonja)
• Tréfa az egész
• Zizi Mackford (Anatolij Szurov: Vadnyugat)

• Alice csodaországban
• Abezgous-Brustein: Az elvarázsolt festmény (1949)
• Szentgyörgyi Elvira: Háráp Álb (1951)
• Mándy Iván: Világosság (1952)
• Korosztilov-Lvovszkij: Láthatatlan Gyimka (1953)
• Jókai Mór: A mosolygó nagy mesemondó (1961)
• Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a magasban (1962)
• Moravecz Imre: Egy trabant legendája (1962)
• Erich Kästner: Három ember a hóban (1963)
• Tamási Áron: Énekes madár (1963)
• Sós György: Köznapi legenda (1965)
• Dickens, Charles: Dombey és fia (1967)
• Reymont, Wladislaw: Parasztok (1968)
• Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme (1969)
• Gabrielle-Sidonie Colette: A betörő (1969)
• Kürti András: A Mittalon-ügy (1969)
• Honoré de Balzac: Goriot apó (1970)
• Szakonyi Károly: Ki beszél? (1970)
• Karácsony Benő: Új élet kapujában (1971)

• Jászai Mari-díj (1954)
• Munka Érdemrend (1956)^[8]
• Kossuth-díj (1957)
• Érdemes művész (1962)
• Kiváló művész (1964)
• SZOT-díj (1970)
• Magyar Filmszemle – Legjobb női alakítás díja (1970)

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Kiss Manyi életrajz
• Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Kiss Manyi a PORT.hu-n (magyarul)
• Kiss Manyi szobra a Nemzeti Színház Szoborparkjában
• Kiss Manyi dalszövegei
• Révy Eszter: Kiss Manyi; Múzsák, Bp., 1988
• Bános Tibor: Kiss Manyi; Athenaeum 2000, Bp., 2004
• Kiss Manyi. Thália legrakoncátlanabb tündére; szerk. Szebeni Zsuzsa; OSZMI, Bp., 2013

• Szabédi Emlékház