Kiskárna (Karná)
Kiskárna címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1543
Polgármester	Helena Žaková
Irányítószám	067 45
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
Népesség
Teljes népesség	458 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	188 m
Terület	10,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 59′ 10″, k. h. 21° 48′ 21″48.986111, 21.80583348.986111°N 21.805833°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 10″, k. h. 21° 48′ 21″48.986111, 21.80583348.986111°N 21.805833°E
Kiskárna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskárna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskárna (szlovákul: Karná) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Homonnától 15 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek déli részén fekszik.

A falu a 14. században a német jog alapján, soltész általi betelepítéssel keletkezett. 1543-ban I. Ferdinánd király oklevelében említik először a Drugethek homonnai uradalmának részeként és egészen a család 1684-ben történt kihalásáig a birtokuk is maradt. A falu 1567-ben 5 portáig adózott és mind az öt porta zselléreké volt. 1582-ben 3 és fél portáig adózott a község. 1600-ban Kiskárnán a bíró házával együtt 14 ház állt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben az itteni zsellérek csak egy és egynyolcad portáig, 1635-ben már csak fél és egynyolcad portáig adóztak. A falu templomáról 1666-ban történt az első említés. Az egyházi vizitáció szerint a templom fából épült és van tornya, melyben két harang található. Az egyházi szolgálatot a göröginyei evangélikus lelkész látta el.

Később a Barkóczyak, Csákyak, Zámbory és Joanelli családok a település főbb birtokosai. 1715-ben 18, 1720-ban 16 adózó háztartása volt. 1770-ben új templomot épít a község, melynek ekkor már katolikus papja van.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÁRNA. Tót Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Görögenyéhez 162 órányira, határja agyagos, hegyes, 3 nyomásbéli, zabot, és Krompélyt leginkább terem, erdeje bikkes, bővelkedik fenyő madarakkal, egyéberánt hasonló a’ Leszlóczi határhoz.”^[2]

1828-ban 48 házában 354 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak. A 19. században a községben szeszfőzde működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Karna, tót falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fil., 347 r. kath., 9 zsidó lak., 901 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kiskárna, azelőtt egyszerűen Kárna, tót kisközség, 45 házzal és 266 róm. kath. vallású lakossal. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A Homonnai Drugethek birtoka volt s az újabb korban a báró Barkóczyak, a gróf Csákyak, a Zámboryak és báró Joanelli tulajdonába került. Most Ehrenheim Schytra Ferdinándnak és Máriának van itt nagyobb birtokuk. Díszesíti egy régi úrilak, mely azelőtt a gróf Csáky családé volt. Róm. kath. temploma 1770-ben épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

1910-ben 286, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 447 lakosából 389 szlovák és 54 cigány volt.

2011-ben 437 lakosából 350 szlovák és 54 cigány.

A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1770-ben épült.

• Községinfó
• Kiskárna Szlovákia térképén
• Travelatlas.sk
• E-obce.sk
• Eobec.sk