Királylazac
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Protacanthopterygii Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes) Család: Lazacfélék (Salmonidae) Alcsalád: Lazacformák (Salmoninae) Nem: Oncorhynchus (Suckley, 1861) Faj: O. tshawytscha
Tudományos név
Oncorhynchus tshawytscha (Walbaum, 1792)
Szinonimák
Szinonimák Oncorhynchus chouicha Jordan & Gilbert, 1883 Oncorhynchus cooperi (Suckley, 1861) Oncorhynchus tschawytscha (Walbaum, 1792) Oncorhynchus tshawytsha (Walbaum, 1792) Salmo cooperi Suckley, 1861 Salmo orientalis Pallas, 1814 Salmo quinnat Richardson, 1836 Salmo richardi Suckley, 1861 Salmo richardii Suckley, 1861 Salmo tschawytscha Bloch & Schneider, 1801 Salmo tschawytscha Walbaum, 1792 Salmo tshawytscha Walbaum, 1792 Salmo warreni Suckley, 1861
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Királylazac témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Királylazac témájú kategóriát.

A királylazac (Oncorhynchus tshawytscha) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

A királylazac legfőbb elterjedési területe a Jeges-tenger és a Csendes-óceán északi része nyugatól egészen keletig. Továbbá megtalálható a Japán-, az Ohotszki- és a Bering-tengerekben is. Az alaszkai Point Hopetól egészen a kaliforniai Ventura-folyóig fellelhető, néha San Diegoig is lehatol. A hal még megtalálható Honsú körül és az arktiszi Coppermine-folyóban is.

Oda ahová betelepítették, jelentős károkat okoz.

A hal általában 70 centiméter hosszú, de akár 150 centiméteresre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 61,4 kilogramm. 13-19 csigolyája van. Testének háti részén és farokúszójának mindkét nyúlványán, kis fekete foltok láthatók. Állkapocscsontján is van fekete foltozás. Áramvonalas teste, a felnőtt példányoknál, szemből nézve, összeszűkült és valamivel magasabb, mint a rokon fajoké. A tengerben a királylazac színezete a háton, a sötét zöldestől és kékes feketéig változik, sok apró fekete folttal, míg hasi része, ezüstös. Az édesvízben a színezete átváltozik az íváshoz szükséges színekre, vagyis olajzöldre, vörösre vagy lilásra. A hímek esetében nagyobb a változás, mint a nőstények esetében.

A királylazac anadrom vándorhal, vagyis élete nagy részét a tengerben tölti, ívni pedig a folyókba jön fel, emiatt egyaránt képes megélni sós-, brakk- és édesvízben is. Legfeljebb 375 méter mélyre merül le. Tavakban is megtalálható. A folyókban az ivadék és fiatal rovarokkal és apró rákokkal táplálkozik, míg a tengerben a kifejlett állat halakat, rákokat, főleg Euphausia pacifica krillt és egyéb gerincteleneket fogyaszt. A fiatalokra nagyobb halak és madarak, a felnőttekre nagy testű emlősök és halász sasok vadásznak.

Legfeljebb 9 évig él.

Az ívási időszakban a felnőtt hal visszatér szülő folyójába. Az ivadék akár 3 hónaposan elindulhat a tengerek felé, azonban többségük 1 évet vár. Egyes ivadék, akár 3 évet is vár, amíg elindul. Egyes példány, az egész életét a partok mentén tölti, míg másik példány élete során hosszú vándorutakat tesz meg.

Ezt a halat ipari mértékben halásszák. A sporthorgászok is kedvelik. Alaszkában nagy mértékben tenyésztik is. A városi akváriumok is szívesen tartják. Húsa általában vörös, de fehér is lehet; az előbbi színű drágább. Frissen, szárítva, füstölve, sózva vagy fagyasztva árusítják; főzve és sülve fogyasztható. Szervei sok vitamint tartalmaznak.

• Oncorhynchus tshawytscha (Walbaum, 1792) FishBase
• Page, L.M. and B.M. Burr, 1991. A field guide to freshwater fishes of North America north of Mexico. Houghton Mifflin Company, Boston. 432 p.