Kerényi Miklós Gábor
| Kerényi Miklós Gábor | |
 | |
| Kerényi Miklós Gábor (KERO) a Magyar Operett Napján (2009. 09. 24.) | |
| Született | 1950. november 10. (73 éves)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Frankó Tünde |
| Gyermekei | Dávid, Máté, Sára[2] |
| Szülei | Kerényiné Kéri Margit Kerényi Miklós György |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1978) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Miklós Gábor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kerényi Miklós Gábor (Budapest, 1950. november 10. –) Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar rendező, színigazgató, kiváló művész. Gyermekei: Dávid, Máté, Sára.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Kéri Margit (1921–2000) és Kerényi Miklós György (1913–1988) énekmesterek voltak. Beszédtanárként végzett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán,[3] majd 1976-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium ének szakát végezte el. 1975–1976-ban a kiskőrösi „Periszkóp” társulatot igazgatta, mely során a honvédség rendelkezésére bocsátott sorkatonákat, akikkel musicaleket adtak elő. 1978-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet-szakán. Két évadot rendezett a Kecskeméti Katona József Színházban. 1980–1981-ben a Honvéd Művészegyüttes rendezője volt. 1981–1989 között pedig a Budapesti Operettszínház rendezője volt. 1985–1988 között vendégként rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban is. A Szegedi Szabadtéri Játékokon olyan musicalek rendezései fűződnek nevéhez, mint a Rómeó és Júlia, a Miss Saigon, a Rudolf és a Szentivánéji álom. 1989-ben lett a Magyar Állami Operaház rendezője. Verdi, Mozart, Puccini operák mellett kortárs magyar operákat rendezett. Franciaországban, Svájcban, az USA-ban, Oroszországban, Romániában, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban is rendezett. 2001-2014 között a Budapesti Operettszínház igazgatója, 2014 novembertől pedig művészeti vezetőként folytatta munkáját a teátrumnál 2017-ig. 2014–2015-ben a Rising Star énekes tehetségkutató show-műsor zsűritagja. 2017 novemberében, miután neve – állítása szerint „közös megegyezés alapján történő”[4] – zaklatási ügyben felmerült, nyugdíjba kényszerült.[5] A sajtóban megjelent nyilatkozatában visszautasította mindazon állításokat, amelyek megjelentek róla.[6] Az Operettszínháznál 2017 novemberében felmentették a munkavégzés alól,[7] majd 2018. április 13-án, miután tiltakozott az Operettszínház vele szemben alkalmazott eljárásai ellen, rendkívüli felmondással a munkaviszonyát is megszüntették. Ebben az ügyben pert is indított. 2018 májusában 14 év után levették műsorról ikonikus darabját a Rómeó és Júliát.[8] Két évig Angliában és Oroszországban dolgozott, Monte Cristo című musicalrendezése Moszkvában 2019-ben „Arany Medve” díjban részesült. 2019. szeptember 13-án Baján A szabadság vándorai c. Demjén-musical, szeptember 14-én pedig az Arénában, a felújított Rómeó és Júlia rendezőjeként tért vissza a magyar színházi életbe, miközben novemberben megrendezte A csárdáskirálynőt Eszéken, decemberben pedig az Átrium Színházban (magánprodukció gyanánt) a Gyilkos ballada c. musicalt.[9] 2020 karácsonyára jelent meg a „Rómeó diadalútja” című könyve.
Színházi rendezései
[szerkesztés]A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 88.[10]
- Madarász Iván: Zsuzsanna és a vének (1982)
- Fényes Szabolcs: Szerdán tavasz lesz (1983)
- Schwartz: Pipin (1983)
- Puccini: A nyugat lánya (1985)
- Zerkovitz Béla: A szélhámoskirály (1985)
- Verdi: Macbeth (1986, 2000)
- Madarász Iván: Robin Hood (1987)
- Wagner: A bolygó hollandi (1987, 1996–1997)
- Schwartz: Godspell (1987)
- Verdi: Otello (1988)
- Mozart: Don Giovanni (1989)
- Cavalli: Ormindo, avagy a keserédes szerelem (1990)
- Offenbach: Hoffmann meséi (1990, 1999)
- Meilhac–Milhaud: Na, Nebántsvirág! (1991)
- Vidovszky László: Nárcisz és Echo (1991–1992)
- Rossini: Mózes (1992)
- Rossini: A sevillai borbély (1992–1993)
- R. Strauss: Ariadné Naxos szigetén (1992)
- Várkonyi Mátyás: Sztárcsinálók (1992)
- Orwell–Morgenstern–Petri: Parafarm (1992)
- Loewe: My Fair Lady (1993)
- Händel: Agrippina (1993)
- Verdi: Don Carlos (1994, 1998)
- Schönberg: Miss Saigon (1994, 2003, 2011)
- Mozart: Szöktetés a szerájból (1994)
- Puccini: Pillangókisasszony (1995, 2000, 2004)
- Várkonyi Mátyás: Dorian Gray (1995)
- Balassa Sándor: Karl és Anna (1995)
- Gounod: Faust (1996)
- Kocsák Tibor: Utazás (1996)
- Levay: Elisabeth (1996, 2000, 2002, 2009)
- Styne: Van, aki forrón szereti (1997)
- ifj. Johann Strauss: A denevér (1997)
- Verdi: Az álarcosbál (1998, 2005)
- Szokolay Sándor: Szávitri (1999)
- Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem (1999)
- Williams: Az ifjúság édes madara (1999)
- Ránki György: Pomádé király új ruhája (2000)
- Bernstein: West Side Story (2000)
- Petrovics Emil: C'est la guerre (2001)
- Kálmán Imre: Marica grófnő (2001)
- Fényes Szabolcs: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak (2001)
- Lévay Szilveszter: Mozart! (2003)
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (2003)
- Presgurvic: Rómeó és Júlia (2004)
- Strauss: Dr. Bőregér (2005)
- Wildhorn: Rudolf – Az utolsó csók (2006)
- Szakcsi Lakatos Béla: Szentivánéji álom (2008)
- Kálmán Imre: A bajadér (2009)
- Bizet: Carmen (2010)
- Puccini: Gianni Schicchi (2011)
- Vajda János: Mario és a varázsló (2011)
- ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – avagy a golyók háborúja (2011)
- Stewart: Ghost 2013
- Lehár: A mosoly országa (2013)
- Farkas Ferenc: Csínom Palkó (2014)
- Wildhorn: Jekyll és Hyde (2015)
- Lévay Szilveszter: Marie Antoinette (2016)
- Kálmán: Riviera Girl (2017)
- Rossini: Sevillai borbély (2017)
- Menken: A Notre Dame-i Toronyőr (2017)
- Wildhorn: Gróf Monte Cristo (2017)
- Cole Porter: Can Can (2018)
- Strauss: Fledermaus (2019)
- Demjén: A Szabadság vándorai (2019)
- Presgurvic: Rómeó és Júlia (2019)
- Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő (2019)
- Gyilkos ballada (2019)
- Jávori Ferenc - Kállai István - Kállai R. Gábor - Müller Péter Sziámiː Lévi story (2022)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Ifjúsági-díj (1986)
- Erkel Ferenc-díj (1987)
- Operafesztivál (Szeged) rendezői díja (1987)
- Bartók–Pásztory-díj (a szegedi operatársulattal, 1989)
- Színházi Találkozó díja (2000)
- Artisjus-díj (2000)
- Kiváló művész (2004)
- Kossuth-díj (2008)
- Kálmán Imre-emlékplakett (2011)
- Fényes Szabolcs-díj (2012)
Származása
[szerkesztés]| Kerényi Miklós Gábor (Budapest, 1950. nov. 10.) |
Apja: Kerényi Miklós György[11] (Budapest, 1913. febr. 7.– Budapest, 1988. aug. 15.) operaénekes, énektanár |
Apai nagyapja: Kerényi Ede[12] (Arad, 1879. febr. 21.– Budapest, 1956. aug. 13.) serfőzdei tisztviselő |
Apai nagyapai dédapja:
Kohn Dávid |
| Apai nagyapai dédanyja: Kohn Laura (1843 – Arad, 1911. márc. 8.) | |||
| Apai nagyanyja: Eisler Alice (Budapest, 1890. febr. 28.– 1972) |
Apai nagyanyai dédapja: Eisler Sándor (Zsámbék, 1851. máj. 1.– Budapest, 1935. aug. 22.) | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: Engel Róza (Pest, 1865. aug. 23.– Budapest, 1928. jan. 20.) | |||
| Anyja: Kéri Margit (szül. Ilkovics Margit)[13] (Budapest, 1921. márc. 23.– Budapest, 2000. nov. 24.) énekművész, énektanár |
Anyai nagyapja: Ilkovits Izidor Jakab (Újcsanálos, 1889. ápr. 23.– Tel Aviv, 1949. szept. 15.) vendéglős |
Anyai nagyapai dédapja: Ilkovits Simon (Bacsava, 1863 – Budapest, 1944. jan. 8.) vendéglős | |
| Anyai nagyapai dédanyja: Markovics Záli (Bacsava, 1863– Budapest, 1919. júl. 21.)[14] | |||
| Anyai nagyanyja: Klein Sára (1896–?) |
Anyai nagyanyai dédapja: n.a. | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: n.a. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 27206, https://port.hu/jump/person-27206, 2020. július 1.
- ↑ [1] Blikk-sztárvilág
- ↑ Magyar színházművészeti lexikon, mek.oszk.hu
- ↑ Kerényi az ATV-nek: „Ez egy közös megegyezés alapján történő valami volt”, atv.hu
- ↑ https://444.hu/2017/11/13/kerenyi-szeretem-a-piros-pacsit
- ↑ Lemond az Operettszínház visszaélésekkel vádolt művészeti vezetője,index.hu
- ↑ Belső vizsgálat indul az Operettnél, Kerényi Miklós Gábor nem dolgozhat Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
- ↑ Györgyi, Kalas. „Végleg levetette a műsorról az Operettszínház Kero darabját” (Hozzáférés: 2018. május 29.) (magyar nyelvű)
- ↑ „Külföldön épít karriert KERO, már nyelveket tanul a rendező”, Blikk.hu, 2018. május 26. (Hozzáférés: 2018. május 29.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ 2017. június 20.-i lekérdezés
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi születési akv. 999/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
- ↑ Kerényi Ede és Eisler Alice házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári akv.. 1332/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
- ↑ jewishgen.org
- ↑ Ilkovits Simonné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1435/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
[szerkesztés]- "Egy nagy család" – Kerényi Miklós Gábor az operettszínházban, magyarnarancs.hu
- zene.hu, zene.hu
- Utazás a lelked körül - Kerényi Miklós Gábor , youtube.com
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
