Kenyérfa
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kréta - jelen[1] | ||||||||||||||||||||||
 Jákafa (Artocarpus heterophyllus)
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyérfa témájú médiaállományokat és Kenyérfa témájú kategóriát. |
A kenyérfa (Artocarpus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó nemzetség. Rokonságban áll a fügékkel (Ficus). Legismertebb és a leggyakrabban termesztett faja, a trópusi kenyérfa (Artocarpus altilis).
Előfordulásuk
[szerkesztés]Az egyes fajok Ázsia délkeleti részén, illetve a Csendes-óceán szigetein őshonosak. Azonban sok más trópusi térségbe is betelepítették.
Megjelenésük
[szerkesztés]
Kis vagy közepes termetű, örökzöld, kétlaki fa; 25 m-nél magasabbra ritkán nő meg.
Levele többnyire szárnyasan összetett, ujjas vagy öblös.
Hímvirágzata barka, a termő virágok húsos torzsán szorulnak össze, majd gömbölyded, illetve ovális, ehető álgyümölccsé fejlődnek. A gyümölcs mérete az ökölnyitől a néhány kilogrammosig változó. Egyes, termesztett fajták termése magvatlan.
Életmódjuk
[szerkesztés]Melegkedvelő. A legismertebb fajok nemhogy a fagyokat, de már a +7 °C alatti hőmérsékletet sem tűrik.
Legtöbb faját magról szaporítják – a mag nélküli változatokat gyökérsarjakkal vagy gyökérdugványról.
Felhasználásuk
[szerkesztés]A legtöbb faj termése sok keményítőt tartalmaz, ezért nyersen csak ritkán fogyasztják. Leggyakrabban sütik, főzik vagy szárítva lisztté őrlik. A Karib-tenger szigeteire és az amerikai kontinensre Mexikótól Brazíliáig Cook kapitány javaslatára telepítették be. Az első szállítmányt a Bounty vitte volna Tahitiről; ez az ismert lázadás miatt meghiúsult.
A kenyérfát gyakorta a házak körül nevelik, termését a piacokon árusítják. Három kenyérfa elegendő egy ember ellátására, bár ez a táplálkozás rendkívül egysíkú.
A déltengeri szigeteken a fa (A. anisophyllus, A. dadah) kérgének rostos, belső részéből ruhát, fájából kenut és bútort készítenek, tejnedvéből ragasztót és tömítőanyagot nyernek.
Rendszerezés
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Tertiary floras of Alaska: Issues 181-184 by Charles Arthur Hollick - 1 January 1936 - U.S. Gov't. Print. Off.
Források
[szerkesztés]- Kenyérfa Artocarpus odoratissimus
- Terebess gyümölcskalauz
- Bokor József (szerk.). Kenyérfa, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29.
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 774. o. ISBN 963-9257-02-8
- Artocarpus J.R.Forst. & G.Forst. Plants of the World Online
- Accepted species Plants of the World Online
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
