Keleti platán
Koronája és törzse, idővel hatalmasra nőnek
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Próteavirágúak (Proteales) Család: Platánfélék (Platanaceae) Nemzetség: Platán (Platanus) L. (1753) Faj: P. orientalis
Tudományos név
Platanus orientalis L.
Szinonimák
Platanus algeriensis K.Koch Platanus cretica Dode Platanus insularis Kotschy ex Koehne Platanus laciniata K.Koch Platanus macrophylla Cree ex W.H.Baxter Platanus nana K.Koch Platanus orientalior Dode Platanus orientalis var. elongata Aiton Platanus orientalis var. undulata Aiton Platanus palmata Moench Platanus pyramidalis Bolle ex Koehne Platanus reuteri K.Koch Platanus umbraculifera K.Koch Platanus undulata Steud. Platanus vitifolia Spach ex Dippel
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Keleti platán témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti platán témájú médiaállományokat és Keleti platán témájú kategóriát.

A keleti platán (Platanus orientalis) a próteavirágúak (Proteales) rendjébe, ezen belül a platánfélék (Platanaceae) családjába tartozó faj.^[1]

A Platanus növénynemzetség típusfaja.

Olaszországtól egészen Iránig őshonos. Egyes források szerint eredetileg az Ibériai-félszigettől a Himalájáig volt megtalálható, de mivel nagyon régóta ültetik, eredeti elterjedését nehéz meghatározni.

Nagy, lombhullató faj, mely 30 méteresre vagy ennél magasabbra is megnőhet. Koronája hatalmasra kiszélesedik.^[2] Az ujjas levelei juharszerűek. Kérge általában hámló és sima, de vannak olyan példányok is, melyeknek a kérge vastag és durva tapintású. Virágai és termései 2-6 darabból álló fürtöket alkotnak. A termést tüskék védik. A magoknak „ejtőernyőjük” van.

A szabad természetben megjelenése igen változatos; ehhez hozzájárul kereszteződése más platánfajokkal; a leggyakoribb hibrid tudományos neve: Platanus × hispanica. A közönséges platán a keleti platán és az Észak-Amerikából származó nyugati platán (Platanus occidentialis) hibridje.^[3]

Természetes élőhelye a folyók környéke, ahol területét az éger- (Alnus), a fűz- (Salix) és a nyárfa (Populus) fajokkal osztja meg. A vizektől távolabb, a szárazabb talajokon is megél. Hosszú életű; a legöregebb példányok Kosz szigetén és a Boszporusz közelében körülbelül kétezer évesek. A mérsékelt övben érzi jól magát; a meleg nyári napokat kedveli.

Mivel levelei szélesek és lombkoronája hatalmasra is megnő, igen kedvelt a parkokban, ahol árnyékot tart. Fájából bútort gyártanak.

• 
  A fa
• 
• 
  Sima hámló és
• 
  a durva kérge
• 
  Levele és
• 
  virágai
• 
• 
  Termései és levelei
• 
  Termései és
• 
  magvai

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Platanus orientalis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Platanus orientalis L. Plants of the World Online
• Plants for a Future
• Platanus orientalis
• Chenarestan
• Linnaeus, C. (1753). Species Plantarum, Tomus II: 999.
• USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Platanus orientalis in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.