Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság
| Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság | |||
Қазақ Советтік Социалистік Республикасы 1936. december 5. – 1991. december 16. | |||
| |||
 | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Almati | ||
| Terület | 2 717 300 km² | ||
| Népesség | 16 711 900 fő | ||
| Hivatalos nyelvek | kazah, orosz | ||
| Beszélt nyelvek | kazah, orosz, ukrán, belarusz, üzbég | ||
| Pénznem | szovjet rubel | ||
| Kormányzat | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság[1][2] a Szovjetunió egyik tagállama volt 1936-tól az anyaország 1991-es széthullásáig. Az Oroszországi SZSZSZK mellett a másik transzkontinentális ország volt Eurázsiában.
Teljes területe 2 717 300 négyzetkilométer volt, Oroszország után a második legnagyobb volt az unióban. Fővárosa Alma-Ata (ma Almati) volt. Az államot az egyetlen legálisan működő párt, a Kazah Kommunista Párt irányította. Utódállama a Kazah Köztársaság.
1990. október 25-én a kazah kormány bejelentette belpolitikai szuverenitását, majd 1991. december 16-án a teljes függetlenséget. A függetlenedés után Nurszultan Abisuli Nazarbajev lett a köztársaság elnöke 2019. március 19-ei lemondásáig.
A Kazah SZSZK-t 1991. december 10-én átnevezték Kazah Köztársaságra, hat nappal később kikiáltották a függetlenséget, a szovjet tagállamok között az utolsóként. A Szovjetuniót 1991. december 25-én hivatalosan is megszüntették, Kazahsztánt pedig 1992. március 2-án felvették az ENSZ-be.
Elnevezése
[szerkesztés]Az országot a türk eredetű kazah népről nevezték el, akik az orosz és a szovjet uralom előtt erős nomád államot vezettek Közép-Ázsiában. Az Orosz Birodalom alatt a türk népeket egységesen kirgizeknek nevezték, a kazah név csak az 1920-as években bukkan fel újra, Kazahsztán elnevezésében pedig 1925-től hivatalos.
Története
[szerkesztés]Létrejötte
[szerkesztés]A Kazah SZSZK jogelődje, a Kirgiz ASZSZK 1920. augusztus 26-án jött létre, az Alas Autonómia megszűnésekor, ami a kezdetektől fogva az Oroszországi SZSZSZK alá volt rendelve. 1925-ben az autonóm köztársaságot átnevezték Kazah ASZSZK-á, majd 1936. december 5-én teljes jogú szovjet köztársaság lett.
1932-33-ban a nagy kazah éhínség idején 1.5 millió ember halt éhen, amiből 1.3 millió volt kazah nemzetiségű.
1937-ben deportálták az első nagyobb népcsoportot a Szovjetunióban: az orosz Távol-Keleten élő koreaiakat Kazahsztánba szállították. Megközelítőleg 170 000 főt kényszerítettek lakhelyük elhagyására.
1931 és 1959 között a Szovjetunió területéről több mint egymillió politikai elítéltet internáltak a karagandai munkatáborba. A halottak száma ismeretlen.[3]
Az 1950-es és 60-as években rengeteg szovjet (főleg orosz) állampolgár telepedett le a még műveletlen, északi területeken. Ezeken a helyeken az oroszok kisebbségi státuszba szorították az addig nomád életformát folytató kazahokat. Ennek eredményeképpen a kazah nyelv használata csökkent, de a függetlenség óta megkezdődött a nyelvi megújulás. A kisebbségek (az oroszokat leszámítva) 1991-ben a teljes népesség csupán 8%-át tették ki. Többségük, mint a németek, fehéroroszok, zsidók, ukránok vagy a koreaiak azóta elhagyták az országot, helyükre a szovjet utódállamokból érkeztek új lakosok.
Megszűnése
[szerkesztés]1986-ban Mihail Gorbacsov elbocsájtotta a Kazah Kommunista Párt első titkárát, Konyajevet, helyébe az orosz származású Gennagyij Kolbint nevezte ki. December 16-19 között országszerte zavargások törtek ki, amit a KGB a Vörös Hadsereggel együtt vert le. Almatiban, a Brezsnyev téren tüntetők közé szovjet fegyveresek lőttek, a halottak száma megközelítette a 200 főt. A tüntetésen részt vett egyetemi hallgatókat indok nélkül elbocsájtották az egyetemekről.
1990. március 25-én tartották Kazahsztán első választását, ahol Nurszultan Nazarbajevet választották meg az első elnöknek. október 25-én bejelentették a köztársaság belpolitikai szuverenitását. 1991-ben népszavazást tartottak a Szovjetunió fennmaradásról, ahol a részt vettek 94,1%-a támogatta az uniót, de egy más típusú formában. Az eredményes népszavazás törvénybe iktatását a moszkvai puccs akadályozta meg.
Ezeknek az eseményeknek a hatására a Kazah SZSZK nevéből eltávolították a "szovjet szocialista" jelzőt, 1991. december 10-től az ország hivatalos elnevezése Kazah Köztársaság. Függetlenségét december 16-án (az almati tüntetés ötödik évfordulóján) kiáltották ki, utolsóként a szovjet tagállamok közül. December 21-én tartották Almatiban a Szovjetunió megszűnését kezdeményező gyűlést. December 25-én, Gorbacsov lemondásával hivatalosan is megszűnt a Szovjetunió, helyette (a balti államok kivételével) létrejött a Független Államok Közössége. Ugyanekkor Kazahsztánt is elismerték, mint független államot.
1993. január 28-án kiadták Kazahsztán új alkotmányát.
Népessége
[szerkesztés]
A mai Kazahsztán területén 1897-ben tartották az első, részleges népszámlálást. A teljes népesség 81,7%-a (3 392 751 fő) kazah, 10,95%-a (454 402 fő) orosz, 1,91%-a (79 573 fő ) ukrán, 1,34%-a (55 984 fő) tatár ( illetve ugyanennyi ujgur), 0,7%-a (29 564 fő) üzbég, 0,28%-a (11 911 fő) mordvin, 0,11%-a 4888 fő) dagesztáni nemzetiségűnek vallotta magát. 1500-3000 fő közötti etnikummal rendelkeztek még a türkmének, a németek, a baskírok, a zsidók és a lengyelek.
| Nemzetiség | 1926 | 1939 | 1959 | 1970 | 1979 | 1989 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Kazah | 58,5% | 37,8% | 30% | 32,6% | 36% | 40,1% |
| Orosz | 18% | 40,2% | 42,7% | 42,4% | 40,8% | 37,4% |
| Ukrán | 13,88% | 10,7% | 8,2% | 7,2% | 6,1% | 5,4% |
| Belarusz | 0,51% | 1,2% | 1,5% | 1,2% | 1,1% | 0,8% |
| Német | 0,82% | 1,5% | 7,1% | 6,6% | 6,1% | 5,8% |
| Tatár | 1,29% | 1,76% | 2,1% | 2,2% | 2,1% | 2% |
| Üzbég | 2,09% | 1,96% | 1,5% | 1,7% | 1,8% | 2% |
| Ujgur | 1,01% | 0,58% | 0,6% | 0,9% | 1% | 1,1% |
| Koreai | 0,8% | 0,6% | 0,6% | 0,6% |
Kazahsztán etnikai összetétele százalékos megoszlással.[4]
Éhínségek
[szerkesztés]Kazahsztán etnikai összetételének egyik legfontosabb változása az 1920-as és az 1930-as évek éhínségei voltak. Különböző becslések szerint csak az 1930-as évek éhínségében, a kazahok 40%-a halt éhen. A hivatalos kormányzati népszámlálás adatai szerint a kazah népesség 1926-ban 3,6 millióról, 1939-re 2,3 millióra csökkent.[5]
Gazdaság
[szerkesztés]A második világháború után Kazahsztánban is megindult az ipari fellendülés, nagyvárosok és gyárak épültek ki a fontos természeti erőforrás-lelőhelyek körül.
A szemijpalatinszki nukleáris tesztüzem és a bajkonuri űrrepülőtér is a Kazah SZSZK területén épült ki.
1953-ban kezdődött meg a szűz földek bevonása a mezőgazdasági termelésbe. A mezőgazdaság erőltetett fejlesztését Hruscsov rendelte el, amivel a még nomád életformát követő kazahokat is a városokba száműzték. A várt terméshozam azonban elmaradt, a programot az 1960-as években felszámolták.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Historical names:
- ↑ (kazakul: Қазақ Советтік Социалистік Республикасы; oroszul: Казахская Советская Социалистическая Республика), abbreviated as Kazakh SSR (kazakul: Қазақ ССР; oroszul: Казахская ССР) or KSSR (kazakul: ҚССР; oroszul: КССР), later the Republic of Kazakhstan
- ↑ Peter Ford: Dark Tourism in Kazakhstan’s Gulag Heartland. The Diplomat, 2017. május 25.
- ↑ [1]Archiválva 2012. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Валерий Михайлов: Во время голода в Казахстане погибло 40 процентов населения
- ↑ Durgin, Jr., Frank A. (1962). „The Virgin Lands Programme 1954-1960”. Soviet Studies (13.3), 255–80. o, Kiadó: JSTOR.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Kazakhstan: Seven Year Plan for Prosperity by Dinmukhamed Konayev, a 1958 Soviet propaganda booklet
A Szovjetunió tagállamai | ||
|---|---|---|
| 1922-től 1936-ig |
| .svg) |
| 1936 után |
| |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
