Karavastai-lagúna
| Karavastai-lagúna (Laguna e Karavastasë) | |
 | |
| A Karavastai-lagúna műholdképen | |
| Ország(ok) |  Albánia |
| Hely | Balkán-félsziget |
| Típus | lagúna |
| Hosszúság | 15,4 km |
| Szélesség | 4,1 km |
| Felszíni terület | 45 km2 |
| Átlagos mélység | 0,7 m |
| Legnagyobb mélység | 1,3 m |
| Elhelyezkedése | |
 Karavastai-lagúna
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 40° 55′ 39″, k. h. 19° 29′ 55″40.927500°N 19.498611°EKoordináták: é. sz. 40° 55′ 39″, k. h. 19° 29′ 55″40.927500°N 19.498611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karavastai-lagúna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Karavastai-lagúna (albánul: Laguna e Karavastasë) Albánia legnagyobb, a Földközi-tenger egyik legnagyobb lagúnája, területe 45 km². A Divjaka–Karavasta Nemzeti Park része, emellett rámszari terület is.[1]
Leírása
[szerkesztés].jpg)
A Karavastai-lagúna Lushnjától 20 km-re, Divjaka közelében, a Myzeqeja síkság tengerpartján terül el. Az Adriai-tengertől egy nagy homokturzás választja el. Karavasta környéke számos fenyőfának és kis homokos szigetnek ad otthont. A terület a borzas gödények legnyugatibb fészkelőhelye, a madarak teljes európai populációjának mintegy 6,4%-a él itt.[2] A lagúna mentén a mediterrán éghajlat tipikus növényzete található, többek között fenyvesek, keménylombú erdők, valamint macchia.
A lagúna 2007 óta a Divjaka–Karavasta Nemzeti Park határain belül helyezkedik el, és a rámszari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek minősül.[3] A lagúnát a BirdLife International fontos madárterületnek (IBA) nyilvánította, mivel a különféle madárfajok jelentős számú populációja fészkel a környéken.[4] A terület komoly turisztikai vonzerővel rendelkezik, így a kommunista rendszer összeomlása után tervek születtek a terület hasznosítására, ám az 1997-es albán zavargások megakasztották a folyamatot.[5] Mivel a természet védelmének érdekében nem engedélyezett a szúnyogirtás, így a régióban hírhedten sok a szúnyog. 2014-ben azonban megindultak a gyérítések, emiatt az albán hatóságok kezdeményezték a park rehabilitációs projektjét. Ez magában foglalta a vadászati moratóriumot, amely újjáélesztette a madárfigyelési tevékenységeket, így egyre több látogatót vonz a lagúna egyedülálló élővilága.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dinarides, Parks: National Park Divjake - Karavasta (angol nyelven). Parks Dinarides. [2020. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ says, Erki Péter: Van még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról (hu-HU nyelven). Európa utolsó titka - Albánia. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Egyezmény a Karavastai-lagúna védelméről. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- ↑ BirdLife Data Zone. datazone.birdlife.org. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Ö.T.E. - Ökologischer Tourismus in Europa e.V.. web.archive.org, 2007. október 19. [2007. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lagoon of Karavasta című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Albánia természetvédelmi területei | |
|---|---|
| Szigorúan védett természeti övezetek (Zonat natyrore strikte) | Gash-völgyi ősbükkös • Karavastai-lagúna • Kardhiq-völgy • Rrajcai ősbükkös |
| Nemzeti parkok (Parqet kombëtare) | Butrint • Dajt • Divjaka–Karavasta • Drenovai-fenyves • Hotovai-fenyves • Karaburun–Sazan • Llogara • Lura • Preszpa • Shebenik–Jabllanica • Shtama-hágó • Theth • Tomorr • Valbona-völgy • Zall-Gjoçaj |
Forrás: Parqet kombëtare të Shqipërisë (’Albánia nemzeti parkjai’). Drejt. Latif Ajrullai, Rita Petro. Tiranë: Albas. 2018. ISBN 978-9928-282-38-5 | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
