Kłodzko
Kłodzko látképe
Kłodzko címere Kłodzko zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Irányítószám	57-300
Rendszám	DKL
Testvérvárosok	Lista Bensheim Georgsmarienhütte Carvin[1]
Népesség
Teljes népesség	25 717 fő (2021. márc. 31.)[2]
Népsűrűség	1 028,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 50° 26′ 16″, k. h. 16° 39′ 10″50.437777777778, 16.65277777777850.437778°N 16.652778°EKoordináták: é. sz. 50° 26′ 16″, k. h. 16° 39′ 10″50.437777777778, 16.65277777777850.437778°N 16.652778°E
Kłodzko weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kłodzko témájú médiaállományokat.

Kłodzko (német nyelven Glatz, cseh nyelven Kladsko) város Lengyelországban, az Alsó-sziléziai vajdaság délnyugati részén.

Wrocławtól mintegy 80 kilométerrel délnyugatra fekvő település.

Nevét 981-ben Prágai Cosmas cseh krónikás említette először Castellum Kladsko néven.

A sziklás hegyoldalra épített vár az akkori cseh–lengyel határon, a Kłodzkói-Nysa (Glatzi-Neisse) bal partján állt és még Szent Adalbert apja építtette. A várat és a hozzá tartozó cseh mezővárost (Kladsko) többször megostromolták és elpusztították a Csehország és Lengyelország közötti viták során. Glatz 1114 körül Lengyelországhoz került, Soběslav pedig Csehországhoz. 1129-ben erősítették meg a várat, hogy biztosítsa a fontos Prága–Náchod–Glatz–Breslau közötti utat.

A 12-13. században Glatzba német telepeseket telepítettek. A várhegy alatt egy fallal körülvett település épült ki, amely 1114-ben már mint mint város volt említve.

1183-ban Szent János-kórházát is említik az oklevelek, 1243 a vár északnyugati részén a Vencel-templomot, 1184-ben Szűz Mária kápolnáját említették. A város nevének német Glatz nevét először 1223-ban említették.

A 14. században fontos volt a város kézműipara; a vászonkészítés; takács, és számos más kézműves foglalkozás, sörkészítés és a kereskedelem is.

A huszita háborúk alatt a város nagyrészt megmenekült a pusztulástól.

A reformáció idején, Glatz is egyik központja volt a reformáció eszméinek.

1622-ben a várost a császári csapatok foglalták el. A harmincéves háború idején 930 épület pusztult el. 1635-ben pedig a pestisjárvány ölte meg a város 4000 lakosát, miáltal a város nagyrészt elnéptelenedett. 1680-ban ismét tombolt a járvány, ekkor 1500 lakos esett áldozatául.

A sziléziai háborúk alatt Glatz városát többször megostromolták és elfoglalták. 1741-ben pedig a poroszok ostromolták, sikertelenül. 1742-ben a poroszoknak végül sikerült elfoglalni a várost és a várat.

Kłodzko ma Alsó-Szilézia egyik legfontosabb központja a kultúrának, kereskedelemnek és az idegenforgalomnak.

• Erőd - egy magas sziklán álló erőd, kilátással a városra. A 9. században, Nagy Frigyes idejében épült, ez volt Poroszország egyik legnagyobb erődje.
• Híd
• Alagutak
• Nagyboldogasszony templom - jelenleg Lengyelországban a gótikus építészet egyik legjelentősebb példája, a 14. században a johanniták idején épült.

• David Origanus (1558–1628) - matematikus
• Johann Christoph Pezel (1639–1694) - zeneszerző
• Althann Mihály Frigyes (1682–1734) váci megyés püspök
• Sophie Charlotte Elisabeth Ursinus (1760–1836) - sorozatgyilkos
• Friedrich Wilhelm Riemer (1774–1845) - Johann Wolfgang von Goethe titkára
• Friedrich Wilhelm Hemprich (1796–1825) - tudós
• Eduard Tauwitz (1812–1894) - zeneszerző
• Emma Ihrer (1857–1911) - politikus
• Gustav Adolf von Götzen (1866–1910) Kelet-Afrika kutató
• Otto Reche (1879–1966) - tudós

• Stołowe hegység, Stołowe Mountains Nemzeti Park
• Fürdővárosok: Polanica-Zdrój, Duszniki-Zdrój, Kudowa-Zdrój & Lądek-Zdrój
• Középkori város: Niemcza
• Cisztercita kolostor Henryków
• Wojsławice Arborétum

• MUSIL, František. Kladsko. Praha : Libri, 2007. 190 s. (Stručná historie států.) ISBN 978-80-7277-340-4.
• A. Herzig, M. Ruchniewicz, Dzieje Ziemi Kłodzkiej, wyd. Dobu Verlag/wyd. Oficyna Wydawnicza Atut, Hamburg/Wrocław 2006.
• Peter Güttler: Das Glatzer Land. Düsseldorf 1995, ISBN 3-928508-03-2
• Ondřej Felcman, Ladislav Hladký, Jaroslav Šůla: Právní postavení Kladska v Českém státě do roku 1742. In: Kladský Sborník 2, 1998, p. 9–33