A közös fejverőér vagy fő nyaki ütőér, más néven smingapulzus (arteria carotis communis) a fejet és a nyakat oxigéndús vérrel ellátó artéria, mely a nyakon fut felfele a fej irányába és még a nyakon kettéoszlik arteria carotis internára és arteria carotis externára. Az utóbbi elsősorban a koponyán kívüli képleteket látja el, míg az előbbi az agy vérellátásáért felelős. Az érnek nagy orvosgyakorlati jelentősége van, nyaki pulzálása könnyen kitapintható, valamint a kettéoszlásánál, az arteria carotis interna eredésének kiöblösödésében található a sinus caroticus, mely fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában.

A jobb oldali a truncus brachiocephalicusból ered, a bal közvetlenül az aortából a truncus brachiocephalicus és a bal arteria subclavia között. Eredésük az aortaívről magyarázza az agyi embóliák gyakoriságát, hiszen a bal kamrából kilökődő vér útjának egyenes folytatásába esnek (még mielőtt elkanyarodna az aorta).

A két oldal kezdeti lefutása eltér egymástól és mivel a bal mélyebbről, közvetlenül az aortából ered, ezért néhány cm-rel hosszabb is. A nyaki szakaszon az ér egy kötőszövetes tokban (vagina carotica) fut a fő nyaki gyűjtőérrel (vena jugularis interna) és a bolygóideggel (nervus vagus) együtt. A felszín felől több réteg is eltakarja: legkívül a nyaki bőr, alatta a felületes nyaki fascia, utána a nyakbőrizom és a mély nyaki fascia, majd a nyak különböző izmai, úgymint a fejbiccentő izom, a szegy-nyelvcsonti izom, a szegycsont-pajzsizom vagy az áll-nyelvcsonti izom. A felsőbb szakaszon kevesebb izom fedi, majd az áll-nyelvcsonti izom előrehúzódásával az ún. trigonum caroticumban felületessé válik, csupán a saját tokja, a nyaki fasciák, a nyakbőrizom valamint a bőr fedi. Itt lüktetése jól tapintható.

A fejlődés negyedik és ötödik hetében kialakulnak a garatívek kétoldalt az embrió nyaki részén. A szívből kilépő truncus arteriosus hamarosan kettéágazik majd az így keletkező felszálló aorták a nyak kétoldalán a fejhez futnak. Itt visszahajlanak és az embrió háti oldalán, mint leszálló aorták (aorta dorsalis) haladnak vissza a mellkasba, ahol a két oldali aorta dorsalis egy közös érré egyesül és fut az embrió farki végéhez. Az elülső felszálló ereket a nekik megfelelő leszállókkal az ún. garatívartériák kötik össze. Ezek nem egy időben alakulnak ki, a fejhez közeliek előbb, a lentebb lévők később. A felszálló aorta harmadik és negyedik garatívartéria közé eső szakaszából fejlődik a közös fejverőér. Eleinte meglehetősen rövid, ám a magzat további fejlődése során jelentősen megnyúlik.

• Réthelyi Miklós (szerk.): Funkcionális anatómia, Medicina kiadó, 2006, ISBN 963-242-564-2
• T. W. Sadler (fordította: Dr. Lévai Géza): Langman orvosi embriológia, Medicina kiadó, 2008, ISBN 978-963-226-135-5
• (en) Henry Gray: Anatomy of the Human Body (1918), VI. The Arteries 3. The Arteries of the Head and Neck. a. The Common Carotid Artery

Ez az anatómiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!