A mindennapi szóhasználatban általában, mint közhasznú-, közcélú-, közérdekű tevékenység szerepel.

A közérdek a társadalom egészének a közös érdeke, mely optimális esetben az egyének vagy a csoportok együttérzésen és esélyegyenlőségen alapuló önkéntes megegyezése a társadalom működési szabályairól, valamint az életfeltételek fenntartásával felmerülő gondok megoldásáról. A közérdek akár egyéneiben, akár a társadalom különböző közösségeiben megfogalmazva, a köz ügyéhez a legközelebb áll, de valami tagolatlan, körvonalazatlan, sok szubjektív elemtől és pillanatnyi behatástól érintett értékelés. A társadalom által hangoztatott közérdek eleve magánérdekképzetek összegeződéseiből születik meg. A hatalom szájában pedig mindig önkényes célkitűzést jelent, mely magában egyaránt lehet áldás, ötlet, erőszak vagy átok. A hatalom által képviselt közérdek úgyszólván szükségszerűen harcba kerül magánérdekekkel, a hivatal által képviselt közérdek rendszerint egyeztető részletmunkával jut kiegyenlítődésre a magánérdek különböző megjelenéseivel. Mivel a közérdekű tevékenységek támogatása elismerten állami vagy nemzetközi feladat, ezért gyakran megfigyelhető olyan törekvés, hogy eredetileg nem közérdekűnek tartott tevékenységet közérdekűnek ismertessenek el.

• Egyéni felelősség betartása
• Ez emberi méltóságot tiszteletben tartása és védelmezése
• Az állami hatóságok jóhiszemű magatartása az ügyfeleivel és védelem önkényeskedésükkel szemben
• Az élethez való jog és a személyes szabadság joga
• A gyermekek és a fiatalok védelme
• A személy segítségnyújtáshoz való joga
• Az esélyegyenlőséghez való jog
• A magánélethez való jog
• Szabad nyelvhasználat
• A szabadság jogok kibővítése (megtartása) és politikai jogok biztosítása
  • Vallási és lelkiismereti szabadságjog
  • A véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága
  • A kutatás és az oktatás szabadsága
  • A művészi kifejezés szabadsága
  • Lakóhely megválasztásának a szabadsága
  • A gazdasági szabadság
• A tulajdonjog szavatolása
• Egyenlő és méltányos bánásmód a bírósági és közigazgatási eljárásokban
• A törvény előtti egyenlőség
• A bíróságokhoz való hozzáférés biztosítása
• A bírósági eljáráshoz való jog
• Büntethetőség szabadságvesztéssel

• Állampolgárság
• Az állampolgárság megszerzésének a joga
• Külföldön való tartózkodás joga
• Választójog
• Népszavazás és népi kezdeményezés joga
• Panaszjog biztosítása
• Polgári engedetlenséghez való jog
• Információhoz való jog közügyekben és közpénzügyekben
• Kiutasítás elleni védelem és védelem a kiadatástól és a deportálástól

• A családalapítás joga
• A társadalmi közösségek szabad anyanyelvhasználata
• A közös felelősség betartása
• Nemzeti közösségek jogai
• A gyülekezési jog
• Az egyesülés szabadsága
• Társadalmi szervezetek, érdekszövetségek, szakmai szövetségek létrehozásának szabadsága
• A gyengébb társadalmi közösségek segítése (szubszidiaritás)
• Sajtó és média szabadsága
• A gazdaság szabályozása és felügyelete
• A közbiztonság működtetése
• Törvényes büntetőeljárás biztosítása
• Élelmiszerbiztonság szavatolása
• Hátrányt csökkentő intézkedések alkalmazása
• A közösségek önrendelkezési vagy önigazgatás joga
• A különböző szintű önkormányzatok közjogi feladatai
• A demokrácia működtetésének joga
• A jogállamiság és az igazságszolgáltatás alapelveinek biztosítása, fejlesztése
• A közellátás közösségi feladatainak a biztosítása
• Az emberi kultúra támogatása, vagyis megőrzése, fejlesztése és közkinccsé tétele
  • Közoktatás támogatása
  • Tudományos kutatás támogatása
  • Művészeti alkotótevékenység támogatása
  • Közszolgálati tájékoztatás támogatása
  • Ingyenes anyanyelvi alapfokú oktatás biztosítása az észszerűség keretei között
• A béke fenntartása a társadalomban a háborúk, polgárháborúk, zavargások megelőzése.
  • Az állam biztonsága
  • Hadsereg
• Közérdek az általános életfeltételek fenntartása bolygónkon, tehát a teljes éghajlattal, a bioszféra állapotával, globális problémákkal kapcsolatos kérdések megoldása, kezelése.
  • Környezet- és természetvédelem
  • Hosszú távon a természeti erőforrások megőrzés
• Megvesztegetés elleni intézkedések fejlesztése
• Az alapvető jogok védelmezése
• Az alapvető jogok korlátozása az észszerűség keretei között

• Hozzáférés a szociális biztonsághoz
• Hozzáférés a szükséges egészségügyi ellátáshoz közegészségügy
• A családok támogatása és védelme
• Munkavállalással tisztességes megélhetését kell biztosítani
• Méltányos lakhatási feltételek biztosítása a családoknak
• A gyermekek és fiatalok, valamint a munkaképes korú lakosság képességeiknek megfelelő az oktatásban és képzésben részesülhet
• A gyermekeket és a fiatalokat arra kell ösztönzik, hogy magukat fejlesszék, hogy önállóvá váljanak és a társadalmilag felelős személyekké, és támogatni a társadalmi, kulturális, és politikai integrációjukat.
• Cél védeni a gazdasági következményektől az öregeket, rokkantakat, betegeket, balesetet elszenvedőket, munkanélkülieket, anyaságot vállalókat árvákat és özvegyeket.
• Cél a szolidaritás a közteherviselésben és a közjavakból való részesülésben
• Cél az általános életminőség és életszínvonal javítása
• Törekedni e társadalmi célok pénzügyi forrásinak a bebiztosítására.

A XIX. században kialakuló modern társadalomtudományok kulcsfogalma, amellyel a teológia és az erkölcsfilozófia fennhatósága alól megszabadította a társadalom folyamatait és cselekedeteit. Az érdek szó példátlan pályafutást futott be az elmúlt százötven évben. Sikerének oka, hogy „az érdekelmélet összeforrasztotta a politikai gondolkodást a politikai harccal” (Geertz 1994b: 30), és kézenfekvő magyarázatot kínált minden társadalmi-politikai jelenségre. A közérdek, vagy egyszerűen csak az érdek, egy kettéosztott valóság – emitt a lét, amott a tudat – magyarázó és megállapító fogalma. Ellenpárja az ideológia, amely ugyan képes az érdeket kifejezni, befolyásolni, vagy éppen eltakarni, de mindenképpen másodlagos jelentőségű valóságot jelöl. Minden az érdekről szól a politikai gyakorlatban és tudományban, hiszen csak ennek ismeretében lehet irányítani az embereket és a társadalmat. Sok bírálat éri egyoldalúsága és közönségessége miatt, azonban hadállásai szilárdak. Érvényességét az a következetes gyakorlat tartja fenn, hogy a valódi érdek mindig elfogulatlan és cáfolhatatlan.

• Bibó István: Válogatott tanulmányok