Kéri Kálmán
vezérkari ezredesként, 1944 előtt
Született	1901. június 25. Igló
Meghalt	1994. május 26. (92 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Csatái	első világháború
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéri Kálmán témájú médiaállományokat.

Kéri Kálmán (Igló, 1901. június 25. – Budapest, 1994. május 26.) magyar vezérezredes, politikus, 1990-től haláláig az Országgyűlés korelnöke.

Az első világháború idején lépett be a Honvédség kötelékébe, majd szolgált IV. Károly magyar király és az I. Magyar Köztársaság alatt is. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Stromfeld Aurél, a Ludovika Akadémia akkor parancsnokának parancsára beállt a Vörös Hadseregbe, majd behívták a Ludovika Akadémiára. 1921-ben tüzértiszt lett, azután a vezérkarban teljesített szolgálatot.

1941-ben katonai attasé lett Szlovákiában, majd 1942-ben hazahívták, vezérkari ezredessé léptették elő, majd Nagy Vilmos honvédelmi miniszter szárnysegédjeként és irodavezetőjeként szolgált. 1944-ben a VI. hadtest, majd az 1. magyar hadsereg vezérkari főnöke lett. Amikor Horthy Miklós bejelentette a fegyverszüneti proklamációt, Kéri átment a szovjetekhez, és csatlakozott a Moszkvába induló fegyverszüneti küldöttséghez.

1945-ben a Honvédelmi Minisztérium katonai főnöke lett a Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormányban, ugyanebben az évben szabotázs vádjával letartóztatták. A bíróság később felmentette a vádak alól, de rendelkezési állományba helyezték. 1949-ben ismét letartóztatták, majd a kistarcsai internálótáborba, később a recski munkatáborba került. Amikor 1953-ban a tábort felszámolták, visszamenőleg 4 év 9 hónapos börtönbüntetésre ítélték. 1954-től 1966-os nyugdíjazásáig csak éjjeliőrként, segédmunkásként, raktárosként és pincemesterként kereshette kenyerét.

1990-ben rehabilitálták, vezérőrnaggyá, majd 1991-ben vezérezredessé léptették elő.

1988-ban alapító elnöke lett a Recski Szövetségnek. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként, annak országos listájáról szerzett mandátumot. Az 1990–1994-es országgyűlési ciklus legidősebb tagjaként az alakuló ülés korelnökeként is tevékenykedett. Ennek értelmében az első szabadon választott országgyűlés eskütétele után – lévén, hogy ekkor Szűrös Mátyás tisztsége megszűnt – Göncz Árpád házelnökké választásáig közjogi ertelemben másfél órán át Magyarország országfője volt. A honvédelmi bizottság tagja volt. A ciklus vége előtt egy nappal hunyt el.

1957 márciusában a Belügyminisztérium állambiztonsági elhárító részlege „Recski” fedőnéven ügynöknek szervezte be. Fő feladata korábbi tiszttársai, főleg Kádár Gyula és Hátszegi Ottó ellenőrzése volt, akik maguk is az állambiztonság ügynökei voltak. A három tiszt általában pozitív és semmitmondó jelentéseket írogatott egymásról, hiszen részint egymás jó barátai, részint pedig tartóiknál képzettebb és műveltebb tisztek voltak. Kérit legkésőbb 1965-ben ki is zárták a hálózatból, azaz megszüntették vele az együttműködést, mivel nem produkált használható anyagokat.^[2]

• A Magyar Köztársaság Babérkoszorúkkal Ékesített Zászlórendje (1991)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1993)^[3]

• Emléktáblát állítottak tiszteletére Budapest II. kerületében.

• A magyar vezérkari tisztek kiképzése és továbbképzése az 1920–1944 közötti években; 2. bőv. kiad.; Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományos Főosztály, Bp., 1992

• Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 818–819. o. ISBN 963-9257-02-8  
• Szabadon választott – Parlamenti Almanach 1990, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1990, 154. old.
• Kéri Kálmán országgyűlési adatlapja
• Kéri Kálmán korelnök megnyitó beszéde az Országgyűlés alakuló ülésén, 1990-ben
• ↑ Tabajdi-Ungvári: Tabajdi Gábor – Ungvári Krisztián: Elhallgatott múlt: A pártállam és a belügy. Bp: Corvina. 2008. ISBN 978-963-13-5717-2  

• Kubinyi Ferenc: "...ketrecbe engem zártak...". Almásy Pál altábornagy, dr. Aranyi Sándor orvos ezredes és Kéri Kálmán volt vezérkari ezredes vallomásai; Holnap, Bp., 1989