Juan de Mariana
| Juan de Mariana | |
.jpg) | |
| Született | 1536. szeptember 25.[1] Talavera de la Reina |
| Elhunyt |
Toledo[5] |
| Állampolgársága | spanyol[6] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Madridi Complutense Egyetem |
 | |
| Juan de Mariana aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juan de Mariana témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Juan de Mariana (Talavera, 1536 – 1624. február 17.) spanyol jezsuita teológus és történetíró.
Életpályája
[szerkesztés]Az alcalai egyetemen tanult és azután a jezsuita rendbe lépett. 1560-ban Olaszországban és Franciaországban járt, később a teológia tanára lett Rómában, majd Párizsban. Rómában a tanítványai között volt Bellarmin Róbert is.
1574-ben rossz egészségi állapota miatt engedélyt kért a Spanyolországba való visszatérésre; élete hátralévő részét a toledói jezsuita rendházban élénk irodalmi tevékenység mellett folytatta. Madridban halt meg.
Művei
[szerkesztés]1625-ben, tehát halála után jelent meg a De las enfermedades de la Compania y de sus renmedios című munka (Bordeaux), melyben a jezsuita rendben elharapódzott visszaélések ecseteli és ezen bajok orvoslását hozza javaslatba.
Történeti munkái közül emlitendők: Historia de rebus Hispaniae (Toledo, 1592, összesen 50 kötet: a mainzi és frankfurti kiadás újabb keletű, 1605); Schottnak Hispania illustrata című műve II. és IV. kötetében latin forditás jelent meg e fontos munkából (1606), melyet Mariana maga fordított le spanyol nyelvre (Toledo, 1601, 2 kötet). Továbbá: De rege et regis institutione (uo. 1599); De ponderibus et mensuris (uo. 1599); Scholia in Vetu sac Nov. Testamentum (Madrid, 1619); De spectaculis (1599, melyben az akkori színházat kárhoztatta; ez a mű a Tractatus septem című munkában is megjelent, Köln, 1609). Kiadta továbbá és jegyzetekkel látta el Sevillai Szent Izidor és Lucas Tudensis műveit. Fontosabb művei fel vannak véve a Biblioteca de autores espanoles 30. és 31. kötetébe.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. június 25.)
- ↑ LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
