Jakša Ravlić (Makarska, 1896. október 1. – Zágráb, 1975. december 21.),^[6] horvát irodalom- és kultúrtörténész, a Matica hrvatska elnöke.

Jakša Ravlić 1896-ban született Makarskában. Elemi és polgári iskolába szülővárosában járt, majd 1928-ban elvégezte a zágrábi Tanárképző Főiskolát.^[6] A Spliti Felsőfokú Pedagógiai Iskola egyik alapítója és első rektora (1945-1947), a Zágrábi Színházművészeti Akadémia rendes professzora és rektora is volt. A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Irodalmi Intézetében dolgozott. 1954 és 1968 között a Matica hrvatska elnöke volt.^[6]

Tudományos tevékenységét a horvát írók, különösen a régebbi írók művei tanulmányozásának és irodalomtörténeti elemzésének szentelte (Beszélések a régi horvát irodalomból, 1970). Számos szöveggyűjteményt is készített.^[7]

• Makarska i njeno primorje, Split, 1934.
• Luka Botić u Zadru 1954.
• O prvom izdanju Gundulićeva „Osmana” 1826, (1956.)
• Matica hrvatska: 1842–1962, (Jakša Ravlić: Povijest Matice hrvatske; Marin Somborac: Bibliografija izdanja MH), Zagreb, 1963.
• Hrvatski narodni preporod: ilirska knjiga, I-II, Zagreb, 1965.
• Rasprave iz starije hrvatske književnosti, Zagreb, 1970.
• Zbornik proze XVI. i XVII. stoljeća, Zagreb, 1972.

1972: Állami Életműdíj, a bölcsészettudomány területén végzett munkásságáért.

• ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Ravlić, Jakša. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 12.)

• ↑ Proleksis: Proleksis enciklopedija: Ravlić, Jakša. http://www.proleksis.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 12.)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Jakša Ravlić című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.