Az izoprenoidok vagy izoprénvázas vegyületek, melyeknek közös jellemzőjük, hogy a molekuláikat, vagy azoknak a vázát izoprén egységek építik fel.

Az izoprén (2-metilbuta-1,3-dién) egy színtelen, vízzel nem elegyedő, illékony szénhidrogén vegyület, amely kettős kötései lévén polimerizációs hajlamot mutat. Többek között a természetes kaucsuk is ebből az anyagból épül fel, így azt szárazon hevítve izoprén keletkezik.

Előállítása régen oxovegyületek segítségével történt, propánszármazékokon keresztül, de ma már a katalitikus dehidrogénezés a kifizetődőbb és egyszerűbb eljárás. Ilyenkor a kiindulási vegyület az izopentán (2-metil-bután).

Az izoprenoidoknak két csoportjuk létezik. A terpének a monomerek számát tekintve változatos összetételű nyílt-, vagy zártláncú vegyületek, melyek között olyan fontos képviselők vannak, mint a likopin, a paradicsom illetve a karotin, a sárgarépa festékanyaga. A terpének színes mivolta a molekulaláncon többszörösen végigfutó kettős kötések pí-átlapolásaival magyarázható.

A másik csoportba a szteroidokat soroljuk amelyek úgy jönnek létre, hogy a funkciós csoportok, szénláncok egy központi, úgynevezett szteránvázra épülnek rá. És itt meg kell jegyezni, hogy nem tehetünk egyenlőségjelet a szteroidok és szteroid hormonok közé, mivel a szteroid hormonok is szteránvázra épülnek, de a hormonokon kívül vannak más szteroid vegyületek is.

Terpénekkel a hétköznapi életben viszonylag sokszor találkozhatunk, hiszen számos illóolajban megtalálhatóak. A limonén nevű diterpént például a citrusfélék tartalmazzák, de a terpének közé tartozik a bornanon is, ami heteroatomként egy oxigént tartalmaz (ketocsoport alakjában), és közismert nevén kámfornak hívjuk.

A terpének csoportosításakor az őket felépítő izoprén-egységek számát vesszük alapul.