Isze úrhölgy
| Isze úrhölgy | |
 | |
| Portréja a Hjakunin issú egyik kiadásából | |
| Született | Ise Province |
| Elhunyt | 938 (62-63 évesen)[1] Ise-ji[2] |
| Állampolgársága | japán |
| Házastársa |
|
| Élettársa |
|
| Gyermekei | Nakacukasza |
| Szülei | Fujiwara no Tsugukage |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Ise-ji |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Isze úrhölgy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Isze úrhölgy (伊勢; Hepburn: Isezaki; 877? – 938) japán udvarhölgy és vaka-költő a Heian-korban.
Valódi neve nem ismert, Isze annak a tartománynak a neve, ahol az apja, Fudzsivara no Cugikage kormányzó volt – erről kapta nevét a költőnő, amikor udvari szolgálatba állt. Apján kívül nagybátyja és unokafivére is klasszikus kínai műveltségre tett szert, utóbbiak a korabeli főváros, Heiankjó egyetemének rektorai voltak, ebben a környezetben tehát Isze is éppúgy magába szívhatta a tudományt, a kínai és japán költészet ismeretét, mint később hasonló körülmények között Muraszaki Sikibu.
Úgy tudni, 892 körül lett Onsi császárnénak, Uda császár (uralkodott 887–897) feleségének udvarhölgye, s az utókor azt is feljegyezte róla, hogy kivételesen tehetséges zenész volt, vagyis értett a különféle húros hangszerek, lantok (biva), citerák (koto) kezeléséhez, és hasonlóképpen páratlan volt a szépsége is. Hírek szerint viszonyt folytatott a császárral, később pedig Uda negyedik fiának, Acujosi hercegnek lett az ágyasa – tőle született a lánya, Nakacukasza, aki utóbb maga is jeles költővé vált. Állítólag a császárnak is szült egy gyermeket, aki azonban hamarosan meghalt: e ténynél fogva szokás Isze no mijaszudokoro (伊 勢 の 御 息 所) néven is emlegetni őt (a Gendzsi szerelmeiből tudható, hogy ez a titulus járt azoknak a nőknek, akik ágyasként vagy hitvesként gyermeket szültek a trónörökösnek vagy az uralkodónak). Isze úrhölgy a harminchat költőgéniusz (szandzsúrokkaszen) egyike, és Ono no Komacsival együtt a 9–10. század legnagyobb költőnőjének számít. A klasszikus japán költészet első nagy császári antológiájának, a Kokinsúnak az összeállítói 22 versét tartották méltónak a szerepeltetésre, 70 versét pedig a második gyűjtemény, a Goszensú tartalmazza. Saját kötete Iszesúként ismert, ennek 483 vakája között azonban hozzá írottak is találhatók.
Muraszaki Sikibu olyan fontosnak érezte Isze művészetét, hogy egyik versét teljes terjedelmében idézi regényében, a Harmadik könyv lezárásaképp (noha másutt általában csak egy-két szóval utal a nagy elődök akkoriban egyébként is kötelezően ismert költeményeire):
Kabóca harmatos szárnya belevész a lombba.
Köntösöm ujja könnyes, rejtegetem.
Ugyancsak utalás történik a regény egyik fordulópontján Isze úrhölgy gyászversére, amelyet Onsi császárné halálára írt:
Legyen e jajszavakból fonal, hogy összekössön,
és fűzd fel rá gyöngyökként könnyeimet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ https://iseji-takatsuki.com/
Források
[szerkesztés]- Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
- Muraszaki udvarhölgy (Muraszaki Sikibu): Gendzsi szerelmei I–III., Európa, 2009, fordította Gy. Horváth László, ISBN 978 963 07 8838 0
| Nara-kor | Abe no Nakamaro · csóka · fudoki · Jamabe no Akahito · Jamanoue no Okura · Kaifúszó · Kakinomoto no Hitomaro · Kasza no Iracume · Kasza no Kanamura · Kodzsiki · Manjósú · Nihonsoki · Ótomo no Jakamocsi · Ótomo no Szakanoue no Iracume · Ótomo no Tabito · szedóka · Tacsibana no Moroe · Takahasi no Musimaro · Takecsi no Kurohito · Toneri herceg · vaka | |
|---|---|---|
| Heian-kor | Akazome Emon · Arivara no Narihira · Bunka súrei sú · Daini no Szanmi · Eiga monogatari · Fudzsivara no Akihira · Fudzsivara no Akiszuke · Fudzsivara no Kijoszuke · Fudzsivara no Kintó · Fudzsivara no Micsicuna anyja · Fudzsivara no Okikaze · Fudzsivara no Tosinari · Hendzsó · Hitosi · Ima-kagami · Isze úrhölgy · Isze monogatari · Izumi Sikibu · Josimine no Jaszujo · Keikokusú · Ki no Curajuki · Ki no Tomonori · Kijohara no Motoszuke · Kúkai · Kokinsú · Kondzsaku monogatari · Mibu no Tadamine · Minamoto no Takakuni · Mizu-kagami · Muraszaki Sikibu · Nakajama no Tadacsika · Ó-kagami · Ono no Komacsi · Ósikócsi no Micune · Ótomo no Kuronusi · Rjószen · Sikisi · Szaigjó Hósi · Szanuki no Szuke · Szarumaru no Dajú · Szei Sónagon · Szone no Jositada · Szugavara no Micsizane · Szugavara no Takaszue lánya · Taketori monogatari · Tosza nikki · Vakan róeisú | |
| Középkor | Abucu-ni · Arakida Moritake · Ben no Naisi · Cukubasú · Fudzsivara no Ietaka · Fudzsivara no Teika · Genpei szeiszui-ki · Gikei-ki · Guszai · Heidzsi monogatari · Heike monogatari · Hógen monogatari · Ikkjú · Jamazaki Szókan · Josida Kenkó · Kamo no Csómei · Kanami · Kitabatake Csikafusza · Kjógoku Tamekane · Konparu Zencsiku · Maszu-kagami · Nidzsó Josimoto · Sinkei · Sinkokinsú · Szógi · Tacsibana no Nariszue · Taiheiki · Takajama Szózei · Ton'a · Tóin Kinkata · Zeami · Zekkai Csúsin | |
| Edo-kor | ||
| Modern kor | Abe Kóbó · Akutagava Rjúnoszuke · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Dazai Oszamu · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki · Higucsi Icsijó · Ibusze Maszudzsi · Inoue Jaszusi · Isikava Dzsun · Isikava Tacuzó · Isikava Takuboku · Itojama Akiko · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kavabata Jaszunari · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Maszaoka Siki · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Mori Ógai · Murakami Haruki · Murakami Rjú · Nacume Szószeki · Nagai Kafú · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi · Óe Kenzaburó · Óoka Makoto · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Tanizaki Dzsunicsiró · Ueda Bin | |
Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak). | ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
