Irinyi József
A 12 pont ötletadója
Született	1822. március 13. Albis
Elhunyt	1859. február 20. (36 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Irinyi János
Foglalkozása	hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 6. – 1849. augusztus 13.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Irinyi József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Irinyi Irinyi József (Albis, 1822. március 13.^[1] – Pest, 1859. február 20.) magyar hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse.

A nemesi származású irinyi Irinyi család sarja. 1822-ben született a Bihar vármegyei Albison, irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Nagyváradon, majd 1838-tól Debrecenben tanult. Egyéves joggyakorlat után Pestre költözött ügyvédi vizsgájának letételére. Megismerkedett a kortárs magyar irodalom akkori vezető személyiségével (Toldy Ferenc, Bajza József és Vörösmarty Mihály) és az írói pályát választotta. Az Athenaeum című lap munkatársa lett. 1842-ben bejárta Németországot, járt Franciaországban és Londonban is. 1843-ban tért haza. Úti élményeiről írt munkáját a magyar cenzúra nem engedte megjelentetni, ezért azt 1846-ban Halléban nyomtatták ki. Az irodalomtörténészek ezt a munkát tartják a reformkor legkiemelkedőbb útleírásának.

1843-ban a pozsonyi országgyűlés alatt letette az ügyvédi vizsgáját. 1844-ben a Pesti Hírlap munkatársa, a külföldi hírek rovatát szerkesztette 1848-ig. Más lapokba is dolgozott, az Életképekbe írt karcolatokat és színházi kritikákat. Kétszer párbajozott, egyik alkalommal a Budapesti Híradó szerkesztőjével. Az 1848-as pesti forradalomban tagja annak a választmánynak, amelyik követelte a Helytartótanácstól a cenzúra eltörlését, Táncsics Mihály szabadon engedését. Ő javasolta, hogy követeléseiket foglalják össze pontokba. Ez volt a 12 pont.

Az 1848-as nemzetgyűlés megnyitása előtt tagja volt annak a bizottságnak (tagjai: Kemény Zsigmond, Lónyay Gábor, Bónis Samu, Csengery Antal), amelyik előkészítette a képviselőházi szabályokat. A nemzetgyűlésnek végig a tagja maradt, jelen volt Debrecenben és Szegeden is. 1848. október 8-án a kormány követségi tanácsosként Párizsba küldte a magyar érdekek képviseletére. Az 1849. április 14-én elfogadott függetlenségi nyilatkozat híre után idegen névre szóló útlevéllel hazatért, és még részt vett két debreceni ülésen. A szabadságharc bukása után külföldre akart menekülni, de Grazban elfogták. Pestre, az Újépületbe hozták, majd több havi fogság után halálra ítélték. Haynau megkegyelmezett neki. A visszavonult Irinyi ettől kezdve haláláig a szépirodalommal foglalkozott. 1858-ban a Dunamelléki református egyházkerület tiszteletbeli főjegyzőjévé választották. Az 1850-es években a Pesti Naplóba és a Magyar Sajtóba publikált.

1859. február 20-án délután fél 6 órakor, szívgyulladásban hunyt el, élete 36.évében. 22-én délután a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra a református egyház szertartása szerint.

Haláláról Jókai Mór is megemlékezett a Vasárnapi Ujságban: „Irinyi valóban az egész hazai intelligenciának halottja, kinek sírjára annyival nehezebb gondolnunk, mert oda nem egy bevégzett, hanem egy megkezdett munkásság van eltemetve”. A Bihar megyei Albison lévő szülőháza helyén emléktábla van elhelyezve, a helybéli lakosság 2001-ben megalakította az Irinyi József Társaságot.

• Német-, franczia-, és angolországi Uti jegyzetek. Halle, 1846. Két kötet. Első rész Második rész
• Az országgyülés rendezéséről. Pest, 1847. Online
• Béla, 1-2. köt.; Müller Ny., Pest, 1853
• Tamás bátya kunyhója, vagy néger élet a rabszolgatartó amerikai államokban. Fordítás angolból, 1853
• Kulcs Tamás bátya kunyhójához. Közlése a valóságos történeteknek és okleveleknek, melyekre a mű építve volt, a mű valódiságát kitüntető bizonyítványokkal. Beecher Stowe után angolból fordította. 1853
• Dicső napok. 1857, három kötet
• Az 1790–91-iki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme. Közjogi észrevételekkel a bécsi és linzi békekötések alapján. Kilián, Pest, 1857
• Geschichte der Entstehung des 26. Gesetzartikels von 1790/1 über die Religionsangelegenheit; Kilian, Pest, 1857
• Német-, francia- és angolországi úti jegyzetek; sajtó alá rend., jegyz., utószó Fenyő István; Argumentum, Bp., 1998
• A gyöngyös hölgy. Fordítás franciából, Ifj. Alexandre Dumas után

• [1] Vasárnapi Ujság, 1859.
• A Pallas nagy lexikona
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  
• Bényei József: Magyar írók perei. Budapest, 1984.
• A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Budapest, 1965.
• Barna Béla: Szász-Anhalt metropolisza, Halle an der Saale - Németország - 2004. (Irinyi József hallei éveiről)
• OSZK gyászjelentések
• Albis Weboldala Archiválva 2013. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben