For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Igazfalva.

Igazfalva

Igazfalva (Dumbrava (Timiș))
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségIgazfalva
Rangközségközpont
Irányítószám307155
SIRUTA-kód156776
Népesség
Népesség1018 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület56,67 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 25″, k. h. 22° 07′ 03″45.823600°N 22.117500°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 25″, k. h. 22° 07′ 03″45.823600°N 22.117500°E
SablonWikidataSegítség

Igazfalva (románul: Dumbrava) községközpont Romániában, Temes megyében, a Bánsági régióban. A község lélekszáma 2728 fő (2005).

Fekvése

[szerkesztés]

Bázosd (Begheiu Mic, Facsád város) határában, 30 km-re a Béga folyó forrásához, 1895-ben alakult telepes község. Igazfalva (Alsóigazfalva, Felsőigazfalva) területe 56,67 km², a népsűrűsége 48 fő per km². Ma a körzetéhez tartozó települések: Bukovec (Krassóbükk, Bucovăț) és Rekettyő (Rakitta, Rekettye, Răchita). Legközelebbi nagy település Lugos (Lugoj). Temesvártól 70–80 km-re fekszik.

Története

[szerkesztés]

Létezésének legrégebbi írott emléke 1454-ből való, amikor az aradi káptalan Hunyadi Jánost, a turdi kerület birtokába, amelybe Alsó- és Felső-Igazfalva is tartozott, beiktatta. Hajdan Furdia (Turd) környéki falu volt. A korábban elnéptelenedett falut 1890-es években telepítették újjá, jórészt a 200 km-re fekvő Vésztő lakosai települtek be. A földínséggel küzdő vésztői parasztság körében ebben az időben állami telepítési akció indult. Ennek keretében a szülőfalujukhoz ragaszkodó vésztői nincstelenek közül a legnehezebb években, 1893-ban indult el 69 család a Krassó-Szörény megyei Igazfalvára. Erre az 5752 kat. holdon létesített kincstári telepítvényre köröstarcsaiakkal, gyomaiakkal, békésiekkel együtt kerültek a vésztőiek. Eleinte 205 házhely volt a faluban. A telepítési okmányok aláírása (1893) után az első évben 186 családfő jött el új lakhelyének felépítésére. A lakóházakat maguk a telepesek építették vályogból vagy vertföldből. A faanyagot és az ácsmunkát, ajtókat és az ablakokat a kincstár előlegezte nekik 750 koronáért. A föld barna agyagos, kissé nyers, de a gazda fáradságát meghálálta, lassan haladt az irtás, 1898 tavaszán öt év után a szántóföldeknek, káposztásoknak csak a harmadrésze volt tiszta a cserjéktől és a tuskóktól. Az akció nem volt megfelelően előkészítve. A húsz-húsz kataszteri holdas parcellát és házat kapott telepesek egy része meggazdagodott, más részük eladósodott.

1901-ben Alpár Ignác tervezte meg református templomát.

1905-ben huszonhat útlevelet adtak ki. Akik nem boldogultak, kivándoroltak Amerikába vagy Kanadába szerencsét próbálni. Ekkor Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. Igazfalva község önállóságát 1898-ban mondták ki. [1]

Nemzetiségi arányok

[szerkesztés]

2850 lakosból 2002-ben 2279 román, 546 magyar, 7 német, 3 cigány és 15 fő más nemzetiségű volt.

Grafikon a népesedési görbéről 1880-tól.

A lélekszám alakulása
Nemzetiségek szerinti megoszlás
Év Összes Román Magyar Német Cigány Egyéb
1880 1995 1953 7 15 ? 20
1910 4413 2393 1934 17 ? 69
1941 3763 2412 1306 24 ? 21
1977 2993 2183 800 6 - 4
1992 2799 2155 615 7 18 4
2002 2850 2279 546 7 3 15
((http://www.kia.hu))

Politika

[szerkesztés]

Polgármestere Ihász János (RMDSZ).

A 2004. június 6-i választás eredménye.

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Vésztő város Önkormányzata 1991-ben létesített testvér-települési kapcsolatot a Temes megyei Igazfalvával. Az 1893-ban bevándorolt telepesek személye miatt is, mert az akkor Vésztőről idetelepültek alkották a lakosok közel 30%-át. Azóta is szoros a kapcsolat Vésztő és Igazfalva között, mivel az itt és ott élő rokonok tartották a kapcsolatot. A múlt században visszatelepülés is történt, sok, már Igazfalván született személy költözött Vésztőre. Ezt a szoros kapcsolatot erősítették meg hivatalosan a települések, amikor aláírták a testvér-települési okiratot. [2]

Bár nem testvérvárosa, de igen szoros kapcsolatot tart fenn a település Makóval, ahonnan a korai betelepültek 1/4-e származott.[1]

Érdekesség

[szerkesztés]

Igazfalván az óvoda az újratelepülés első éveiben már megkezdte működését. Mielőtt a magyar állam megépítette volna a középületeket: községháza, iskola, kisdedóvó intézet, paplak, jegyzőlakás (1895) az óvoda (mely 4-7 éves gyerekekkel foglalkozott) a már meglévő erdész lakás épületében működött. A tanítás magyar nyelven folyt, egyre nőtt a létszám az óvodában (100 főre is) és csak 2 óvónőre hárult az oktatás. A 100 főre duzzadt létszámhoz "tartoztak azok a kiskorúak is, akik a temesvári gyermekmenhelyről kerültek Igazfalvára nevelőszülőkhöz". A nevelőszülőknek a magyar állam 10 évesnél fiatalabbakért 8-10 koronát, a csecsemőkért pedig 14 koronát juttatott (évente 130-150 gyermek került ide, beleértve az iskolás korúakat is). Trianon után még néhány évig magyar nyelven folyt az óvodai és iskolai oktatás-nevelés, majd lassan bevezették a román nyelvű oktatást is. 1945-1985-ig az óvoda csak magyar nyelven működött. A bevándorlások következtében megnőtt a román ajkú gyermekek száma, tehát a megyei tanfelügyelőség jóváhagyta még egy csoport működését román nyelven. A mai napig is két csoport működik. [3]

2003. október 13-án Igazfalva kétnapos ünneppel emlékezett meg a falu alapításának 110. és temploma felszentelésének 100. évfordulójáról. Az ünneplő gyülekezet a templom centenáriumára állított kopjafánál (Gergely Zsolt lugosi fafaragó munkája) gyűlt össze. Napvilágot látott Nagy János nyugalmazott tanító munkája, az „Igazfalva története 1893-2003” című falumonográfia, melyet Vésztő, a testvértelepülés adott ki. (Sipos János)

Igazfalva a szerbiai Tóthfaluval közösen Eu-s pályázatot nyert 2007/2008-ra, a határmenti régiók faluturizmusának fejlesztési céljára. A két pályázó faluban ki kell alakítani egy-egy központot, amelyeknek feladata lesz információkkal és más módon is segíteni a faluturizmus területén a családi vállalkozások beindítását.

Közélet

[szerkesztés]
  • Igazfalvi Gazdák és Vállalkozók Egyesülete
  • Igazfalvi Ighaz Kulturális Egyesület - Asociata Culturala Ighaz din Dumbrava
  • Igazfalvi Községi Könyvtár - Biblioteca Comunala Dumbrava
  • Igazfalvi Nőszövetség
  • Igazfalvi Teleház Közösségfejlesztési Egyesület
  • Kultúrház - Igazfalva.

Igazfalván üzemel a régió eMagyar pontja, melynek üzemeltetője az Igazfalvi Teleház Közösségi Fejlesztési Egyesület (elnöke Pal Alexandru Attila).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Igazfalva
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?