Ida regénye (A háború előtt való időből)
A regény első közlése
Szerző	Gárdonyi Géza
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Műfaj	szerelmes regény
Kapcsolódó film	Ida regénye (1934) Ida regénye (1974) Ida regénye (2022)
Kiadás
Kiadás dátuma	1924
Média típusa	könyv
Oldalak száma	464
ISBN	ISBN 9789632670584
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Ida regénye Gárdonyi Géza műve. Először 1920 áprilisától közölte folytatásokban a Pesti Hírlap; könyvben 1924-ben jelent meg először.

Budapest az első világháború előtt. Balogh Csaba dzsentriszármazású, nagyratörő fiatal festő, aki hírnévről álmodozik, de egyelőre csak újságíróskodásra futja. Terveit teljességgel felforgatja sógorának eladósodása, ami Csaba húgának jövőjét, a családi földet és házat is veszélyezteti. Ekkor hirtelen reménysugár fénylik föl: egy apróhirdetésben egy Ó Péter nevű úr férjet keres a lányának, 300 000 koronás hozománnyal. Csaba először bizalmatlan, de aztán mégis jelentkezik a hirdetésre.

Ida, Ó Péter borkereskedő egyetlen leánya édesanyja halála után egy budapesti zárdában nőtt fel. Édesapja csak egyszer egy évben látogatja meg, és sosem viszi haza. A fiatal lány viszont szerelemről, házasságról álmodozik, éppen ezért éri villámcsapásként, hogy apja azt kívánja: az érettségi után is maradjon a zárdában. Ida először tanárnőként dolgozik az apácák között, de végül el kell hagynia az iskolát, amikor védelmébe veszi az egyik növendéket, aki tiltott szerelmes levelet kapott.

A hazatérő Idának lassanként rá kell jönnie, hogy édesapja meglehetősen léha életet él, nagyokat dorbézol és sűrűn váltogatja a szeretőit. A leányt különösen boldogtalanná teszi, hogy egy gyerekkori játszópajtása, a színinövendék Nóra (eredetileg Bogár Ella) is bekerült ebbe a körbe. Az apa számára is egyre elviselhetetlenebb lánya jelenléte – különösen, miután bejelentette neki, hogy Nórát feleségül akarja venni. Végül úgy dönt: apróhirdetés útján adja férjhez.

Ida elfogadja a házasságot Balogh Csabával, de kiköti, hogy az csak látszatházasság lehet. Ó Péter viszont együttéléshez köti a hozomány nagy részének kifizetését, ezért Ida és Csaba „szerződést” kötnek: együtt élnek ugyan, de végig „idegenek” maradnak egymásnak, tartják a távolságot. Az ifjú pár Münchenbe költözik, ahol a fiatalasszony megismerkedik férje festő barátaival, és gyorsan beilleszkedik azok vidám életébe. Eközben a fiatalok akaratuk ellenére mind közelebb kerülnek egymáshoz, különösen az után, hogy Ida ihletésére Csabának sikerül megfestenie nagy művét, a Haldokló angyalt.

Szerelmük kibontakozását félreértések gátolják: Csabának az gyanús, hogy miért is távolították el feleségét a zárdából, mert nem ismeri annak okát, Ida pedig férje húgára, Jolánra féltékeny, mert Csaba szeretőjének hiszi. Végül a fiatal pár visszatér Budapestre, ahol a tisztázódnak félreértések: Ida és Csaba végre valódi házasságban élhet…

A regényből 1934-ben filmet forgattak Ágay Irén, Jávor Pál és Rajnai Gábor főszereplésével. A filmben a férfi főszereplőt nem Csabának, hanem Jánosnak hívják.^[1]

Tévéfilm is készült belőle 1974-ben. A kétrészes filmet Félix László rendezte; főszereplői: Venczel Vera, Oszter Sándor, Nagy Attila.^[2]

A mű harmadik filmváltozatát Goda Krisztina rendezte Mentes Júlia, Rohonyi Barnabás és Hevér Gábor főszereplésével. A tévéfilmet 2022. december 23-án mutatták be.

• A regény a Magyar Elektronikus Könyvtárban