IX. Alfonz
Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1188 – 1230
Elődje	II. Ferdinánd
Utódja	III. Ferdinánd
Életrajzi adatok
Uralkodóház	House of Burgundy - Castile and León
Született	1171. augusztus 15. Zamora
Elhunyt	1230. szeptember 23./24. (59 évesen) Zamora
Nyughelye	Royal Pantheon of Santiago de Compostela
Édesapja	II. Ferdinánd
Édesanyja	Urraca of Portugal
Testvére(i)	Fernando de León García Fernández de León Sancho Fernández de León
Házastársa	1) Portugáliai Teréza 2) Kasztíliai Berenguela
Gyermekei	1.-től: Sancha Dulce Ferdinánd 2.-tól: Leonor III. Ferdinánd király Berenguela Alfonz Konstancia
A Wikimédia Commons tartalmaz IX. Alfonz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

IX. Alfonz (Zamora, 1171. augusztus 15. – Sarria, 1230. szeptember 24. vagy 1230. szeptember 23.) a Burgundiai-házból származó leóni király (1188 – 1230) II. Ferdinánd (1137 - 1188) leóni király fia és utóda, akinek az édesanyja Urraca (1151 – 1188) volt, II. Ferdinánd első felesége, I. Alfonz (1109? – 1185) portugál királynak és Savoyai Matildának (1125 – 1157) a leánya, a házasságot egyébként a pápa 1175-ben érvénytelenítette.

A király 1197-ben feleségül vette a szintén a Burgundiai-házból származó Berengáriát (1180 – 1246), unokatestvérének, VIII. Alfonz (1155 – 1214) kasztíliai királynak és a Plantagenet-házból származó Eleonórának (1161? 1162? – 1214), II. Henrik angol király (1133 – 1189) és Aquitániai Eleonóra (1122 – 1204) lányának (I. (Oroszlánszívű) Richárd (1157 – 1199) király húgának, I. (Földnélküli) János (1167–1216) király nővérének) a gyermekét, aki IX. Alfonz második felesége lett. (Berengáriának pedig IX. Alfonz a második férje. Első férje II. Konrád sváb herceg volt, akit 1196-ban meggyilkoltak, a vele 1188-ban megkötött házasságot már 1191-ben III. Celesztin pápa érvénytelenítette.)

IX. Alfonz és Berengária házasságát pedig a közeli rokoni kapcsolat miatt III. Ince pápa 1204-ben érvénytelenítette, és Berengária – a házaspár gyermekeivel együtt – hazatért apja udvarába. A leóni király figyelme ekkor visszafordult az első felesége, Terézia (1176? 1181? – 1250), I. Sancho (1154–1211) portugál király és felesége, Barcelonai Dulcia (1160–1198) lánya és az e házasságából született gyermekei felé, amely házasságot egyébként III. Celesztin pápa már 1196-ban – szintén a közeli rokoni kapcsolat miatt – érvénytelenített. A két királyság viszonya meg is romlott, és emiatt IX. Alfonz nem vett részt 1212-ben a Las Navas de Tolosa mellett lezajlott ütközetben. Ebben a csatában a VIII. Alfonz vezette, keresztesek által támogatott kasztíliai-navarrai-aragón-portugál sereg döntő győzelmet aratott az Almohádoknak a Muhammad al-Nasir (? – 1213) kalifa (spanyol krónikákban: „Miramamolín”) vezette mór serege felett, és a keresztény seregek diadala visszafordíthatatlanná tette a reconquista, azaz a hispán félszigetnek a móroktól való visszafoglalásának folyamatát.

Később IX. Alfonz beavatkozott Kasztília ügyeibe: 1217-ben meghalt I. Henrik (1204–1217) király, VIII. Alfonz fia és utóda. Kasztília királynője ekkor Berengária lett, I. Henrik nővére, azonban még ebben az évben (1217) lemondott a IX. Alfonztól született fia, Ferdinánd (1201? – 1252) javára, ő III. (Szent) Ferdinánd király (1217–1252). IX. Alfonz ekkor a maga uralma alatt akarta egyesíteni a két királyságot, és a leóni sereg bevonult Kasztíliába. A kasztíliai nemesség azonban nem állt ő mellé, IX. Alfonz támogatás hiányában visszavonta seregét és 1218-ban kiegyezett a kasztíliaiakkal.

IX. Alfonz sikeresen harcolt a mórok ellen: 1227-ben Cácerest, 1230-ban Méridát és Badajozt foglalta vissza tőlük. A király arról is nevezetes, hogy 1218-ban ő alapította a híres salamancai egyetemet.

IX. Alfonznak a Teréziától született, szintén Ferdinánd nevű fia már 1214-ben meghalt, így a király halálakor (1230), III. Ferdinánd – szintén III. Ferdinánd néven – tulajdonképpen akadály nélkül León királya (1230–1252) lett. Ezután a két királyi cím már sohasem vált szét, Kasztília uralkodói egyúttal mindig León uralkodói is lettek.

• Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
• Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
• Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
• Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
• http://www.homar.org/genealog/
• https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/

• Burgundiai-ház

Előző uralkodó: II. Ferdinánd

León királya 1188 – 1230

Következő uralkodó: III. Ferdinánd