II. Ramiro
Ramiro Ordoñez
Leóni király
Uralkodási ideje
931 – 951
Elődje	IV Alfonz
Utódja	III. Ordoño
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Kantábriai-ház
Született	898 Leóni Királyság
Elhunyt	951. január 5. (53 évesen) León
Nyughelye	Basilica of San Isidoro
Édesapja	II. Ordoño
Édesanyja	Elvira Menéndez
Testvére(i)	Sancho Ordóñez galiciai király IV. (Szerzetes) Alfonz leóni király
Házastársa	1) Adosinda Gutiérrez 2) Urraca Sánches
Gyermekei	1.-től: 1. Bermudo 2. Terézia 3. III. Ordoño király 2.-tól: 4. I. Sancho király 5. Elvira Ramírez
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ramiro témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kantábriai-házból származott II. Ramiro (Leóni Királyság, 898 – León, 951. január 5.) leóni király (931–951) jelentős uralkodó volt a királyság történetében, amit előneve – Nagy (el Grande) – is tükröz. II. Ordoño (873–924) galiciai (910–924) és leóni király (914–924) első feleségétől, Elvira Menéndeztől született második fiaként látta meg a napvilágot.

Froilaz Alfonz elűzése (925) után a portugál területek többé-kevésbé névleges fennhatóságát kapta meg (mivel Portugália grófnője Mumadona Dias, Coimbra grófja pedig Aires Mendes maradt). Ramiro ekkor felvette a „portugál területek királya” címet, és ezzel névlegesen ő vált az első portugál királlyá. 926-ban, amikor Mendo Gonçalves feleségül vette Mumadona Diast, II. Ramiro Viseuba költöztette királyi székhelyét; ezt az udvart 930-ig tartotta fenn.

931-ben, felesége halálakor bátyja, IV. Alfonz (897?–933) az ő javára mondott le a trónról annak ellenére, hogy volt fia, Ordoño (926–962), a későbbi IV. Ordoño leóni király (958–959/960). IV. Alfonz kolostorba vonult, Ramiro pedig II. Ramiro néven León királya lett. Még ebben az évben foglyul ejtette Froilaz Alfonzt, majd megvakíttatta és kolostorba záratta.

A következő évben (932-ben) IV. Alfonz meggondolta magát, és vissza akart térni a trónra, II. Ramiro azonban legyőzte. Őt is elfogták, megvakították, és a következő évben meg is halt a fogságban.

II. Ramiro uralkodása idején szinte állandósultak a mórok támadásai a leóni királyság ellen, mivel a Córdobai Emirátus ura, az Omajjád dinasztiából származó, rendkívül energikus III. Abd Al-Rahmán (891–961), aki emírként 912-től 929-ig, majd kalifaként 929-től 961-ig uralkodott, uralma alatt élte fénykorát a mór állam; ekkor lett az emirátusból Córdobai Kalifátus. II. Ramiro azonban szövetségre lépett Navarrával (amit ekkor még Pamplonai Királyságnak neveztek) és Aragóniával, így eredményesen vette fel a harcot a mórokkal: több nagy győzelmet aratott III. Abd Al-Rahmán, illetve seregei felett:

• 933, Osma,
• 939, Simancas,
• 950, Talavera de la Reina. Sikereinek következményeként a Duero folyó lett a Leóni Királyság határa.

II. Ramiro Kasztília önállósodási törekvéseit azonban nem tudta megfékezni. A Lara-ház (egyes forrásmunkák szerint egyik őse ugyancsak a Kantábriai-házból származott) kiemelkedő alakja, Fernán González gróf (910–970) egyesítette a kasztíliai grófságokat, és ezzel ő lett az egyesített Kasztília első grófja (930–970). A grófi címet családjában örökletessé tette. Jelentős szerepe volt a mórok felett Osmánál aratott győzelemben és a simancasi diadalban is. Vele kezdődik Kasztília politikai története, jelentős függetlenedése a Leóni Királyságtól. Ettől kezdve Kasztília grófjai gyakran ellenséges viszonyban álltak egyre névlegesebb hűbéruraiakkal, a leóni királyokkal.

II. Ramiro két fia is leóni király lett. Ordoño (926?–956) III. Ordoño néven (951–956), Sancho (932?–966) pedig I. Sancho néven (956–958, 959/960–966) uralkodott. A fivérek féltestvérek voltak: Ordoño édesanyja Adosinda Guttiérez (902?–941?), Sancho édesanyja pedig Urraca (? -956), aki a Ximena- (Jimena, Jiménez)-házból származó I. Sanchó (?–925), pamplonai király (905–925) leánya, III. García navarrai király (919–970), pamplonai király (931–970) testvére volt.

• Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
• Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
• Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
• Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
• http://www.homar.org/genealog/
• https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
• TIMELINE OF PORTUGUESE HISTORY (FIRST COUNTY)^{[halott link]}