I. Szilveszter pápa
| I. Szilveszter pápa | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
 | |||||
| Született | ? Róma | ||||
| Megválasztása | 314. január 31. | ||||
| Pontifikátusának vége | 335. december 31. | ||||
| Elhunyt | 335. december 31. Róma | ||||
| Tisztelete | |||||
| Tisztelik | katolikus egyház, evangélikus kereszténység, ortodox egyházak, anglikán egyházak | ||||
| Ünnepnapja | december 31. (katolikus) január 2. (ortodox) | ||||
| Jelképei | pápai öltözet, tiara | ||||
| Minek/kiknek a védőszentje? | papnövendékek, bencések | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Szilveszter pápa témájú médiaállományokat. | |||||
I. Szent Szilveszter (latinul: Silvester), (? – 335. december 31.) volt a 33. pápa a történelemben. 314. január 31-én választották meg a keresztény egyház vezetőjének, és egészen haláláig töltötte be ezt a hivatalt.
Élete
[szerkesztés]Életéről és uralkodásáról Kaiszareiai Euszebiosz Konstantin-életrajzából maradtak fenn adatok. Rómában született, és Miltiadész pápa pontifikátusa alatt már magas rangú, elismert egyházi vezető volt, aki belelátott a pápa politikai ügyeibe. Így amikor megválasztották nem csoda, hogy I. Constantinus császárral nagyon jó kapcsolatot épített ki, és ezt fenn is tartotta.
Pontifikátusának legfontosabb eseménye volt a 325-ben összehívott első nikaiai zsinat, amelyen maga Szilveszter nem vett részt, de két követével képviseltette magát. Ez volt az egyház történetének első egyetemes zsinata, amelyet I. Constantinus hívott össze. A zsinat célja az volt, hogy egységesítsék a Jézus személyéről és természetéről vallott nézeteket. A megbeszélés a 325. június 19-én elfogadott nikaiai hitvalláshoz vezetett, vagy más néven a Nicaenumhoz. Ezt Euszebiosz püspök tárta a zsinat elé. Ebben elfogadják azt a hitelvet, miszerint az Atya és a Fiú egylényegű lények, és egyik sem áll alárendelt viszonyban a másikkal.
Ezen a zsinaton ítélték el az arianizmust is, amely a Szentháromságról egészen más elveket vallott.
A hagyomány szerint I. Constantinus leprától szenvedett, melynek gyógyítására pogány papjai egy vérrel teli medencében történő fürdőzést ajánlottak. Végül a császár - szánalmat érezve az ártatlan ifjúk vérontásától - elvetette az ötletet és egy álombéli látomás hatására Szilveszter pápához fordult, aki megkeresztelte őt egy keresztelőmedencében. Megtérésének tulajdonították csodás gyógyulását is a lepra szennyétől. A császár ezután olyan hálás volt a pápának, hogy kereszténység pártfogója lett. Noha a hagyomány a keresztelést is Szilveszternek tulajdonítja, ez történelmileg vitatott tény.
A császári hála nem merült ki ennyiben. Ugyanis I. Constantinus császár állítólag kiadta a Donatio Constantinit (vagyis Constantinus adománylevelét), amelyben az állt, hogy a császári hatalom elismeri a pápai jogok felsőbbrendűségét a keleti pátriárkák felett minden hitbéli kérdésben. Ráadásul az adománylevél világi hatalommal is felruházta a mindenkori római püspököt, a szent város, Róma és a nyugati világ felett. Ez az adománylevél azonban nem volt igazi. I. Adorján pápa hamisítványa volt, akinek a 8. században szüksége volt jogainak megerősítésére ezen a téren.
Szilveszter olyan jelzőkkel vonult be a pápák történelmébe, mint aki jó és közeli kapcsolatokat ápol a világi hatalmakkal. A későbbi egyházfők, akik szintén ezt a nevet választották uralkodói nevüknek, hasonló célokat követtek.
Szilveszter uralkodása alatt jelentős templomépítkezések is zajlottak. Ekkor épült a római Lateráni Szent János-bazilika, a római katolikus világ hivatalos főtemploma is. Ünnepnapját december 31-én tartják, de talán ez a legismertebb névnap, hiszen az újévhez is kötődik.
Művei
[szerkesztés]- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). [2012. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Gergely Jenő: A pápaság története Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1982
- Enciclopedia Italiana
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 762. o. ISBN 963-9257-15-X
- Catholic Encyclopedia
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző pápa: Miltiadész |
Következő pápa: Márk |
.svg){kind=small}
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
