Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti)
Alapítva	1866.
Székhely	Zágráb
Presjednik (elnök)	Velimir Neidhardt
Elhelyezkedése
Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 33″, k. h. 15° 58′ 43″45.809166666667, 15.97861111111145.809167°N 15.978611°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 33″, k. h. 15° 58′ 43″45.809166666667, 15.97861111111145.809167°N 15.978611°E
A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia témájú médiaállományokat.

Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (horvátul: Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti, rövidítve HAZU) a legfelsőbb tudományos intézmény Horvátországban.

A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémiát Josip Juraj Strossmayer diakovári püspök védnöksége alatt alapították Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (Jugoslavenska akademija znanosti i umjetnosti, rövidítve: JAZU) néven, mivel alapítója az egész délszláv régió központi tudományos és művészeti intézményévé kívánta tenni. Napjainkban fő célja a tudományos munka ösztönzése, szervezése, az elért eredmények alkalmazása, a művészeti és kulturális tevékenység fejlesztése, a horvát kulturális örökség terjesztése és világviszonylatban való érvényesítése, a tudományos kutatás és a művészi kreativitás eredményeinek publikálása, javaslattétel, illetve véleményezés a Horvátország számára különösen fontos területeken a tudomány és a művészeti élet előmozdítása érdekében.

Az akadémia kilenc osztályra oszlik; társadalomtudományok, matematikai, fizikai és kémiai tudományok, természettudományok, orvostudományok, filológiai tudományok, irodalom, képzőművészet, zeneművészet és zenetudomány, műszaki tudományok. Az Akadémia 1866-ban 16 rendes taggal kezdte meg tevékenységét, amelyek száma mára 160-ra nőtt. A rendes tagok mellett tiszteletbeli, levelező vagy társult tagok is lehetnek.

Az intézményt 1861. április 29-én alapították Zágrábban a horvát parlament, a szábor határozatával Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia néven.^[1] Josip Juraj Strossmayer püspök, aki a 19. századi horvát nemzeti újjászületés idején a horvát felsőoktatás és tudományos élet felvirágoztatásának nagyhatású szószólója volt, erre a célra pénzalapot hozott létre, és 1860. december 10-én ötvenezer forint anyagi hozzájárulás kíséretében beadványt nyújtott be Horvátország akkori bánjának, Josip Šokčevićnek.^[1] Példáját hamarosan egész Horvátország követte. Az újonnan megválasztott horvát parlament 1861. április 15-én egyhangúlag elfogadta és védnöksége alá helyezte Strossmayer javaslatát a Tudományos Akadémia létrehozására. Ezután elfogadták az akadémia alapszabályát törvényjavaslat formájában elküldték a királynak, amely csak 1863. augusztus 7-én erősítette meg azt azzal a kéréssel, hogy a bécsi politikai tényezők sajátos érdekei miatt a szövegben bizonyos kifejezéseket módosítsanak. Az 1865-ben újonnan megválasztott parlament felülvizsgálta a szabályzatot, de a király a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia nagymértékben módosított szabályzatát csak 1866. március 4-én hagyta jóvá.^[1] Közvetlenül ezután az uralkodó megerősítette az Akadémia első 14 rendes tagját. Ez az alapszabály a második világháború kezdetéig változatlan maradt.^[1]

Az 1866. július 26-i ülésen a tagok elfogadták az eljárási szabályzatot, és védnöküknek Josip Juraj Strossmayert, első elnöküknek pedig Franjo Rački kanonokot és történészt választották. Három osztályt hoztak létre: a történeti-filológiai, filozófiai-jogi és a matematikai-természeti osztályt. Az akadémia főtitkárává Đuro Daničićot választották.^[1]

A gyarapodó alapnak köszönhetően 1919 óta működik művészeti osztály, a könyvtár és levéltár, ahol különösen értékes a glagolita kéziratgyűjtemény, mely a világon a legnagyobbak közé tartozik. Strossmayer püspök ajándékának köszönhetően az akadémia Zrínyi téri épületében 1884-ben megnyílt a Strossmayer Régi Mesterek Galériája, mely 256 műalkotást tartalmaz. Az akadémia 1867-től adja ki a „Rad” tudományos folyóiratot. 1882-ben az akadémia egyes tudományos osztályai saját folyóiratokat kezdtek nyomtatni. 1887-ben az akadémia kiadta az első évkönyvet, valamint számos egyéb történelmi és néprajzi kiadványt.^[1]

Az akadémia 1941 és 1945 között Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia néven működött, majd visszakapta régi nevét. 1991-től ismét Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia a hivatalos neve.

Az akadémia tagjai tiszteletbeli, rendes és levelező tagok, valamint a társult tagok. Az akadémia 1866-ban indult 16 teljes jogú taggal, ma már 160 tagja lehet, bár ezt a számot még soha nem érte el. 2022. január 1-jén 123 rendes tagja volt.^[2]

• Rendes taggá választható az a tudós vagy művész, aki a Horvát Köztársaság állampolgára, akinek a tudomány vagy a művészet terén elért eredményeit és munkásságát általában magas értékük miatt elismerik.^[2]

• Tiszteletbeli tag lehet az a magánszemély, aki különösen elismert a tudomány és a művészetek fejlődésében és előmenetelében.^[2]

• Levelező taggá a főszabály szerint a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémiával valamilyen formában együttműködő kiemelkedő külföldi tudósokat és művészeket választják. Köztük sokan a tudomány és a művészet legmagasabb díjaival rendelkeznek. Legfeljebb 160 levelező tag lehet.^[2]

• Társult taggá a Horvát Köztársaságból általában fiatalabb tudósokat vagy művészeket választanak, számuk legfeljebb 100 fő lehet.^[2]

• Franjo Rački (1866. – 1886.) – JAZU
• Pavao Muhić (1887. – 1890.) – JAZU
• Josip Torbar (1890. – 1900.) – JAZU
• Tadija Smičiklas (1900. – 1914.) – JAZU
• Tomislav Maretić (1914. – 1918.) – JAZU
• Vladimir Mažuranić (1918. – 1921.) – JAZU
• Gustav Janeček (1921. – 1924.) – JAZU
• Gavro Manojlović (1924. – 1933.) – JAZU
• Albert Bazala (1933. – 1941.) – JAZU
• Tomo Matić (1942. – 1945.) – HAZU
• Andrija Štampar (1947. – 1958.) – JAZU
• Grga Novak (1958. – 1978.) – JAZU
• Jakov Sirotković (1978. – 1991.) – JAZU
• Ivan Supek (1991. – 1997.) – HAZU
• Ivo Padovan (1997. – 2003.) – HAZU
• Milan Moguš (2004. – 2010.) – HAZU
• Zvonko Kusić (2011. – 2018.) – HAZU
• Velimir Neidhardt (2019. – ) – HAZU ^[3]

• Társadalomtudományi Osztály
• Matematikai, Fizikai és Kémiai Tudományok Osztálya
• Természettudományi Osztály
• Orvostudományi Osztály
• Filológiai Tudományok Osztálya
• Irodalmi Osztály
• Képzőművészeti Osztály
• Zenei és Zenetudományi Osztály
• Műszaki Tudományok Osztálya^[4]

Az Akadémiának Zágrábban és Zágrábon kívül is vannak tudományos kutatási és művészeti egységei, amelyek általában az egyes osztályok irányítása alá tartoznak. Vezetőiket az osztályok javaslatára a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia elnöksége nevezi ki. A tudományos kutatási egységek a következők: ^[5]

• Történet- és Társadalomtudományi Intézet
• Építészeti és Urbanisztikai Kabinet és Képzőművészeti Levéltár
• Jog-, Politika- és Szociológiai Kabinet
• Adria Intézet
• Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Intézet
• Madártani Intézet
• Paleontológiai és Geológiai Intézet
• Horvát Irodalom-, Színház- és Zenetörténeti Intézet
• Nyelvtudományi Kutatóintézet
• Immunológiai és Tumor Genetikai Intézet
• Antropológiai Központ

• Közlekedési Intézet
• Zárai Történettudományi Intézet (Zára)
• Fiumei Történet- és Társadalomtudományi Intézet (Fiume)
• Dubrovniki Történettudományi Intézet (Dubrovnik)
• Korrózió és Sótalanítás Kutatóintézet
• Tudományos és Művészeti Kutatóintézet (Eszék)
• Spliti Tudományos és Művészeti Intézet (Split)
• Tudományos Kutató Intézet (Varasd)
• Belovári Tudományos Kutató és Művészeti Intézet (Belovár)
• Pozsegai Tudományos és Művészeti Intézet (Pozsega)
• Tudományos Kutatóközpont (Vinkovce)
• Vukovári Tudományos Kutató és Művészeti Intézet (Vukovár)
• Tudományos és Művészeti Kutatóintézet (Kőrös)
• Orvosbiológiai Tudományok Intézete, (Fiume)
• Diakovári Tudományos és Művészeti Intézet (Diakovár)
• Tudományos Kutató és Művészeti Művészeti Intézet (Nagygorica)

• Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Gliptotékája
• Grafikai kabinet
• Horvát Építészeti Múzeum
• Horvát Orvosi és Gyógyszerészeti Múzeum
• Strossmayer Régi Mesterek Galériája
• Baltazar Bogišić Múzeum és Gyűjtemény (Cavtat)
• Maximilian Vanka Emlékgyűjtemény (Korčula)^[5]

• Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Levéltára
• Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Könyvtára
• Trsteno Arborétum
• HAZU Alapítvány^[5]

• ↑ HAZU-pov: Osnutak akademije. www.info.hazu.hr (Hozzáférés: 2022. február 21.)

• ↑ HAZU-pred: Dosadasnji predsjednici. www.info.hazu.hr (Hozzáférés: 2022. február 21.)

• ↑ HAZU-clan: Članovi akademije. www.info.hazu.hr (Hozzáférés: 2022. február 21.)

• ↑ HAZU-proj: Projekti. www.info.hazu.hr (Hozzáférés: 2022. február 21.)

• ↑ HAZU-jed: Jedinice u sastavu HAZU. www.info.hazu.hr (Hozzáférés: 2022. február 21.)