Hollenthon
Hollenthon címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Bécsújhelyvidéki járás
Irányítószám	2812, 2813, 2833
Körzethívószám	02645
Forgalmi rendszám	WB
Népesség
Teljes népesség	1018 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	661 m
Terület	23,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 35′ 24″, k. h. 16° 15′ 33″47.59, 16.25916666666747.590000°N 16.259167°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 24″, k. h. 16° 15′ 33″47.59, 16.25916666666747.590000°N 16.259167°E
Hollenthon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollenthon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hollenthon osztrák község Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 1009 lakosa volt.

Hollenthon a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombságon. Területének 47,9%-a erdő. Legmagasabb pontja a 881 méteres Stickelberg. Az önkormányzat 14 településrészt és falut egyesít: Blumau (35 lakos 2020-ban), Gleichenbach (112), Grohdorf (25), Hollenthon (424), Horndorf (27), Lehen (17), Michelbach (15), Mittereck (9), Obereck (50), Pürahöfen (8), Spratzau (44), Spratzeck (56), Stickelberg (176) és Untereck (11).

A környező önkormányzatok: délre Kirchschlag in der Buckligen Welt, nyugatra Lichtenegg, északra Bromberg, északkeletre Wiesmath, keletre Sopronszentmárton (Burgenland).

1144-ben Konrád salzburgi érsek a reichersbergi apátságnak adományozta a magyar határnál fekvő erdőséget. A mai községhez tartozó falvak közül a legrégebbi biztos említése Stickelbergnek van, a hely I. Albert herceg egyik 1295-ös, vitatott határról való döntésében szerepel.

Bécs 1683-as ostromakor a törökök teljesen elpusztították Hollenthont, a lakosok közül csak azok menekültek meg, akik az ún, Török-barlangban bújtak el. 1641-tól Hollenthon a lichteneggi egyházközség filiáléja volt, csak 1784-ban vált ismét önállóvá. Az elpusztított templomot 1749-ben építették újjá. Az 1848-as forradalom utáni közigazgatási reform következtében 1854-ben megalakulhatott Stickelberg község 965 lakossal és 124 házzal.

Az első világháború 29 áldozatot követelt a községtől. 1921-ben a nyugat-magyarországi felkelés során magyar "menekültek" jelentek meg a község határában; a csendőrség közülük 40-et őrizetbe vett. 1927-ben a községi önkormányzat a legnépesebb falu után felvette a Hollenthon nevet.

A második világháború végén a Vörös Hadsereg 1645 március 30-án vonult be a községbe és a plébánián parancsnokságot és kórházat rendeztek be. A megszállók rendszeresen fosztogattak és néhány nőt megerőszakoltak. A világháborúban 46 hollenthoni meghalt és 15 eltűnt.

1972 januárjában két, hatos erősségű földrengés rázta meg a községet.

A hollenthoni önkormányzat területén 2020 januárjában 1009 fő élt. A lakosságszám 1969 óta 1000-1100 körül ingadozik. 2018-ban az ittlakók 97,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,9%-a római katolikusnak, 1,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a községben.

A népesség változása:

• a Mária mennybevétele-plébániatemplom
• a Szűz Mária-kápolna
• a stickelbergi vár romjai

• A település honlapja Archiválva 2020. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 32312 – Hollenthon Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hollenthon című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.