Hirossik János, néhol Ján Hirossik,^[1] álnevén Török Gergely, tévesen olykor Hiroschik^[2] (Budapest, 1887. március 24. – Budapest, 1950. február 3.) tetőfedő, szakszervezeti vezető, szociáldemokrata, majd kommunista politikus, a Szlovák Tanácsköztársaság népbiztosa. A KMP alapító tagja, az első Központi Bizottság tagja.^[3]

Hirossik János
	Nem található szabad kép.(?)
	Hirossik János

Fiatalkorában lépett be a MÉMOSZ-ba,^{[m 1]} és szerkesztette a Szociáldemokrata című folyóiratot, illetve cikkeket írt az Építőmunkás című lapba. Belépett az MSZDP-be, ahonnan egy a vezetőséget bíráló irat aláírása miatt, kizárták. 1912-től a Magyarországi Szállodai, Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak Országos Egyesületének titkára, s lapjának szerkesztője volt. 1918-ban a KMP első Központi Bizottságának tagja, s a párt titkára^[4] volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács, illetve a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja volt. 1919 májusától a felszabadított (azelőtt szlovák) területek kormánybiztosa, majd az 1919. június 16-án létrehozott Szlovák Tanácsköztársaság belügyi, illetve kereskedelmi és vasúti népbiztosaként működött egészen annak július 7-i fennállásáig, ezt követően pedig Budapesten volt a posta politikai biztosa.^[5] A Magyarországi Tanácsköztársaság megdöntése után (1920-ban) emigrált Ausztriába, s részt vett a KMP újjászervezésében, amelynek ismét központi bizottsági tagja lett. 1925-ben hazatért, és az illegális pártmunka egyik irányítója lett. A következő évben Németországba ment, s egészen 1933-ig az Inprekorr munkatársaként működött. Hitler hatalomra jutása után Csehszlovákiába menekült. 1942-ben hazatért, majd részt vett az ellenállásban.

Publikált a Proletárban, a Tűzben és a Párisi Munkásban is.

• Följegyzések a magyar forradalomról. (A Párisi Munkás Naptára, 1927)
• Naplótöredékek. (“…a Gondolat él.” Korvin Ottóról. Vál., szerk. Simor András. (Bp., 1976)
• Ellenzéki mozgalmak az MSZDP-ben az első világháború előtt. (Tanúságtevők. 2. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1905–1918. okt. Bp., 1976)
• Utolsó nap a Gyűjtőben. – Szlovenszkó kiürítése. (Tanúságtevők. 3/b. Visszaemlékezések a magyarországi 1918–1919-es forradalmak résztvevőitől. Bp., 1978)
• Menekülés. (Tanúságtevők. 4/a. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1919–1933. Bp., 1981).
• Nők az osztályharcban. = Nő T. 1910. p. 118-149. T.

Budapest IV. kerületében a Semsey Aladár park korábbi neve 1965 és 1991 között Hirossik János park volt.^[6]

• Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 225. o. ISBN 963 09 0412 8  
• Mészáros György: Személyekről elnevezett budapesti utcanevek évfordulók tükrében 1999.
• A Kerepesi úti temető II. Budapesti Negyed, VII. évf. 3. sz. (1999)
• Pusztul a jövő nemzedék. A Szabadság, (2010. április 22.) arch Hozzáférés: 2014. július 20.
• Hirossik János. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
• Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest, 2003, Sprinter Kiadó, 230. p.
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000, 55. p.

• Hirossik János. Névpont 2016. Hozzáférés ideje: 2016. január 29.
• Kelen Jolán: Hirossik János tevékenysége a magyar munkásmozgalomban (Párttörténeti Közlemények, 1975)
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., 1981, Akadémiai Kiadó.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1996-, Babits.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., 2001-2007, Magyar Könyvklub.

• HU BFL - VII.5.c - 3298 - 1919
• Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár. VI. fondfőcsoport, 76. fond.