Henry Fuseli
James Northcote festménye, 1778)
Született	1741. február 7. Zürich
Meghalt	1825. április 17. (84 évesen) London
Sírhely	Szent Pál-székesegyház
Nemzetisége	svájci
Stílusa	romantika
Aki hatott rá	Rembrandt Michelangelo
Aki(k)re hatott	William Blake
A Wikimédia Commons tartalmaz Henry Fuseli témájú médiaállományokat.

Henry Fuseli (született: Johann Heinrich Füssli) (Zürich, 1741. február 7. – London, 1825. április 17.) romantikus svájci származású festő, grafikus és művészeti író. Élete java részét Angliában töltötte, a Királyi Akadémia tagjává választották. Sok alkotása (akárcsak A rémálom) foglalkozik a természetfelettivel. Hatása érezhető a kor ifjabb romantikus művészein, főleg William Blake-nél.

Henry Fuseli tizennyolc gyerek közül a másodikként született Svájcban, Zürichben. Édesapja, Johann Caspar Füssli második generációs tájkép- és portréfestő volt. Fiát klerikusnak szánta, ezért a zürichi Caroline College-be íratta, ahol klasszikus műveltséget szerzett, és közeli barátságot kötött Johann Kaspar Lavaterrel. Húszévesen, 1761-ben el kellett hagynia Svájcot. Németországon keresztül kisebb-nagyobb megállókkal Angliába utazott, ahol eleinte kisebb írásokból tartotta fent magát. Itt ismerkedett meg Joshua Reynoldszal, akinek tanácsára a képzőművészet felé fordult. 1770-től 1778-ig Olaszországban tanult (Grand Tour).

• 
  Johann Jakob Bodmerrel (1778–1781)
• 
  Az antik romok nagysága előtt kétségbeesett művész (1778-79)
• 
  A rémálom (1781)
• 
  Dido halála (1781)
• 
  Thor harca a Midgard-kígyóval (1790)
• 
  Titánia és Zuboly (1790)
• 
  Hastingsi nők (1800)
• 
  Lady Macbeth a tőrökkel (1810–12)
• 
  Zongorán játszó nő
• 
  A cupidók eladása

• Füssli, Johann Heinrich (Henry Fuseli) (német nyelven). Historisches Lexikon der Schweiz. (Hozzáférés: 2015. november 6.)

• Henry Fuseli