Helsinki–Tallinn-alagút
| Helsinki–Tallinn-alagút | |
 | |
| A Rail Baltica terv a tervezett Helsinki–Tallinn-alagúttal | |
| Funkció | vasúti alagút |
| Teljes hosszúság | 50 000 m |
| Keresztezett akadály | Finn-öböl |
| Nyomtáv | 1435 mm |
| Átadás ideje | 2024 tervezett |
| Elhelyezkedése | |
_no_rivers.svg)
 Helsinki–Tallinn-alagút
Pozíció Észtország térképén
| |
 é. sz. 59° 48′ 22″, k. h. 24° 49′ 05″59.806111°N 24.818056°EKoordináták: é. sz. 59° 48′ 22″, k. h. 24° 49′ 05″59.806111°N 24.818056°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Helsinki–Tallinn-alagút egy jövőbeli, 50 km hosszú, tenger alatti vasúti alagút,[1] mely a Finn-öböl partján fekvő két névadó fővárost, a finn Helsinkit kötné össze az észt Tallinn várossal. Az alagút a Rail Baltica projekt egyik eleme lenne. Építési költségét 9–13 milliárd euró közötti összegre becsülik. Elkészülte 2030 előtt nem várható.
Története
[szerkesztés]Tallinn és Helsinki a Finn-öböl partján fekszik, a két város közötti távolság kb. 80 km. A közúti forgalom tengeri kompok segítségével zajlik. A hagyományos kompok kb. két és fél óra, a gyorsjárású kompok mintegy másfél óra alatt teszik meg a tengeren ezt a távolságot. A kompok éves utasforgalma eléri a nyolcmillió főt. A tengeri útvonalat kihagyva pedig csak Oroszországon keresztül, 800 km-es úton lehet kizárólag szárazföldön utazni a két város között. A tenger alatti alagúttal a Tallinn és Helsinki közötti vasúti összeköttetést félórásra csökkentenék.
Az alagút ötlete az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején merült fel. Ekkoriban Edgar Savisaar tallinni és Jussi Pajunen helsinki polgármesterek voltak a legaktívabb támogatói, akik 2008. március 28-án egy szándéknyilatkozatot is aláírtak. Akkor mindkét főváros százezer eurót ajánlott fel a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, melynek összköltségét 500–800 ezer euró körüli összegre tervezték.[2]
Az alagút megnyitásának időpontjául a 2024. évet adták meg, hozzátéve, hogy meg vannak róla győződve, ha a projekt megvalósul, akkor gazdaságosan fog üzemelni. A tervezett megvalósíthatósági tanulmány más megoldásokat is számba vesz, mint pl. egy új vasúti kompüzemet is Finnország és Észtország között. A megvalósíthatósági tanulmány tervezett költsége 500 000 – 800 000 euró.[3]
Az alagút részét képezi a Rail Baltica projektnek, amely célja a Helsinki–Riga–Poznań–Berlin-korridor és a balti államok közötti vasúti összeköttetés fejlesztése.
A projekt összköltségét 10 milliárd euróra becsülik, amiből 3,4 milliárdot Finnország állna. A finanszírozáshoz uniós forrásokat is remélnek. A beruházás a tervek szerint 10 év alatt térülne meg. Észtországban ugyanakkor a kormány több tagja túl költségesnek tartja a projektet.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Collier, Mike: Helsinki mayor still believes in Tallinn tunnel (angol nyelven). The Baltic Times, 2008. április 3. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
- ↑ FINLAND / ESTONIA | HSR Link - SkyscraperCity (angol nyelven). www.skyscrapercity.com. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
- ↑ Helsinki-Tallinn Rail Tunnel Link? (angol nyelven). YLE News, 2008. március 28. [2008. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
- ↑ Eugene Gerden: Finland and Estonia to build railway tunnel (angol nyelven). Railwaybulletin.com, 2012. december 19. [2012. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
Források
[szerkesztés]- www.vasutgepeszet.hu - Finnország és Észtország a Balti tenger alatti alagút lehetőségét tanulmányozza (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2008. október 7.)
További információk
[szerkesztés]- A Helsinki-Tallinn alagút előzetes terve 1997-ből (finn nyelven) (JPEG). Helsingin Sanomat, 2008. augusztus 19. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
Víz alatti vasúti alagutak | |
|---|---|
| Üzemelő | |
| Építés alatt | |
| Tervezés alatt | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
