Értékpapírok
Értékpapírok
Kötvény Részvény Jelzáloglevél Kárpótlási jegy Kincstárjegy Közraktári jegy Váltó Befektetési jegy Származtatott ügylet
Piacok
Tőzsde Tőzsdén kívüli (OTC) piac
Részvények
Részvény Részvénykibocsátás Forgalombahozatal Értékpapírkölcsönzés
Befektetési alapok
Befektetési alap Tőzsdén jegyzett alap (ETF)
Származtatott ügyletek
Határidős ügylet Csereügylet (swap) Opció Opciós utalvány (warrant) Hitelderivatív
Sablon:Értékpapírok m v sz

a) A tőzsdén kívüli határidős ügylet olyan szerződés, amely egy eszköznek egy most kialkudott áron való jövőbeli adásvételére szól.

b) A tőzsdei határidős ügylet a tőzsdén kívülivel nagyban megegyező, de attól a szabványosításban és a napi elszámolási kötelezettségben különböző ügylet.

A úgynevezett hosszú pozícióban lévő megbízó az ügyletben meghatározott termék (áru, értékpapír stb.) megvásárlására kötelezett, míg a rövid pozícióban lévő megbízónak a megadott határidőben le kell szállítania az árut. Ha az eszköz piaci ára a határidő bekövetkeztekor (lejárat) nagyobb, mint a kialkudott (határidős) ár, akkor a hosszú pozícióban lévő profitál abból, hogy az ügyletben már megállapított, alacsonyabb áron tudja megvenni a terméket.

Ha az ügylet tőzsdén kívüli, akkor pénzmozgás, fizetési kötelezettség csak az ügylet lejáratakor van. Ha az ügylet tőzsdei, akkor napi elszámolási kötelezettség van, amely azt jelenti, hogy mindennap kiszámítják a felek nyereségét vagy veszteségét, amelyet egy számlán nyilvántartanak. Amennyiben a veszteség bizonyos mérték feletti, akkor annak fedezetére pénzletétet is kell alkalmazni, amelyet visszafizetnek, ha az éppen kiszámított napi veszteség már a megállapított határon belülre kerül.

Fontos különbség még, hogy a tőzsdei határidős ügyletek szabványosítottak, amely azt jelenti, hogy a tőzsdék az ügylet méretét, a leszállítható termék minőségét, a teljesítés időpontját és helyét előre meghatározzák, a megbízóknak csak az árban kell megállapodniuk. Ennek előnye, hogy a partnert nem önmagunknak kell megkeresni, hanem a tőzsdén keresztül, az adott ügyletre jelentkező más piaci szereplők közül választják ki. Ebben az esetben az ún. elszámolóház a felek között közvetítőként tevékenykedik, a megbízóknak nem kell törődniük az ügylet másik oldalán álló fél teljesítésével.

A határidős ügyleteket spekulációra vagy fedezeti célra lehet használni. Fontos momentum, hogy a határidős ügylet a megállapodó felek között mindig zérus összegű játék, vagyis, amit az egyik fél nyer, azt a másik elveszíti.

A spekuláns az eszköz lejáratkori árára fogad, akár rövid, akár hosszú oldalon. Ha fogadása sikeres, akkor

• ha rövid oldalon volt, a terméket lejáratkor olcsóbban veszi meg a piacon, mint a megállapodott határidős ár, vagyis a hosszú oldalon lévő vevője többet fizet neki érte;
• ha hosszú oldalon volt, akkor a terméket olcsóbban veszi meg a kialkudott határidős áron, mint ahogy az aktuális piaci áron éppen megvehetné a határidő bekövetkeztekor.

Ellenkező esetben fogadása nem volt sikeres, vagyis veszít.

A fedezeti ügyletet kötők

• vagy egy már meglévő termékük árát szeretnék a jövőre nézve bebiztosítani: ekkor rövid pozícióban kötnek ügyletet;
• vagy egy a jövőben biztosan megvenni kívánt termék árfolyam változásából fakadó bizonytalanság ellen kívánják bebiztosítani magukat: hosszú pozícióban kötött ügylettel.

A fedezeti ügylet irányulhat a nyereség adott szinten történő stabilizálására, vagy a veszteség további növekedésének megakadályozására is.

• Értékpapírok

Az értékpapírok tőzsdén kívüli határidős ára

${\displaystyle F=S_{0}e^{rT}-\sum _{i=1}^{N}D_{i}e^{r(T-t_{i})}\,}$

ahol

F a T időpontban fizetendő határidős ár

e^x az exponenciális függvény

r a kockázatmentes kamatláb (folytonos kamatszámítással)

${\displaystyle S_{0))$ az alaptermék azonnali ára (vagyis amennyibe a 0 időpontban kerül)

${\displaystyle D_{i))$ az az osztalék, vagy kamat, amit biztosan kifizetnek ${\displaystyle t_{i))$ időpontban, ahol ${\displaystyle 0<t_{i}<T.}$

• Devizák

A devizák határidős ára

${\displaystyle F=S_{0}e^{(r-q)T))$

ahol

F a T időpontban fizetendő határidős ár

e^x az exponenciális függvény

r az egyik deviza kockázatmentes kamatlába (folytonos kamatszámítással)

q a másik deviza kockázatmentes kamatlába (folytonos kamatszámítással)

${\displaystyle S_{0))$ az alaptermék azonnali ára (vagyis amennyibe a 0 időpontban kerül)

• Áruk

Az áruk határidős ára

${\displaystyle F=S_{0}e^{(r+c-y)T))$

ahol

F a T időpontban fizetendő határidős ár

e^x az exponenciális függvény

r a kockázatmentes kamatláb (folytonos kamatszámítással)

y a kényelmi hozam (folytonos kamatszámítással)

c a tárolási költség (folytonos kamatszámítással)

${\displaystyle S_{0))$ az alaptermék azonnali ára (vagyis amennyibe a 0 időpontban kerül)

A nemesfémek kényelmi hozama nullának tekinthető, egyéb áruknál időben változó mértékű (negatív is lehet). A kényelmi hozam azt a nem befektetési hozamot fejezi ki, amit az áru birtoklása a tulajdonosnak jelent (például annak a lehetőségét, hogy az áruból gyártani lehet valamit, amit el lehet adni).

Belátható, hogy ha az alaptermék relatív árváltozásai és a kamatláb között nincs korreláció, akkor a tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős árak megegyeznek.

• Az amerikai pénzügyi felügyelet – a spekuláció letörése érdekében – 2008. szeptember 19-én 779 részvénynél betiltotta a határidős ügyleteket (index.hu híre) (az eredeti hír angolul)

Ez a közgazdaságtani lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!