Hans Carl Artmann
H. C. Artmann osztrák állami kitüntetése átvételekor (1974)
Élete
Született	1921. június 12. Bécs
Elhunyt	2000. december 4. (79 évesen) Bécs
Sírhely	Feuerhalle Simmering
Nemzetiség	osztrák
Szülei	Maria Artmann
Házastársa	Rosa Pock (1976. március 23. – , Salzburg)
Gyermekei	Emily Artmann
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, próza, forgatókönyv
Kitüntetései	Grand Austrian State Prize for Literature (1974) Büchner-díj (1997) Mainzer Stadtschreiber (1986) Bécs Városának Becsületgyűrűje (1996) Großes Goldenes Ehrenzeichen des Landes Steiermark Nagy Aranymedál az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért (2000) manuskripte award (1986) Literaturpreis des Landes Steiermark Friedestrompreis (1994) Franz Nabl-díj (1989) City of Vienna Literature Prize (1977) a Salzburgi Egyetem díszdoktora Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (1991) Ehrenpreis des österreichischen Buchhandels für Toleranz in Denken und Handeln (1997)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Carl Artmann témájú médiaállományokat.

Hans Carl Artmann (H. C. Artmann, Bécs, Ausztria, 1921. június 12. – Bécs, 2000. december 4.) osztrák költő, író és műfordító.

H. C. Artmann egy cipész gyermekeként született. 1940-től részt vett a második világháborúban, miután behívták a Wehrmachtba, ahol 1941-ben megsebesült.

Első alkotásai 1947-ben jelentek meg a rádióban és a Neue Wege című lapban. 1954-től sokat utazott egész Európában; ennek során előbb Svédország több városában (1961-1965), majd Berlinben (1965-1969) élt, végül Salzburgban telepedett le.

Műveire a bécsi dialektussal való játék mellett jellemző az avantgárd, dadaizmus és a szürrealizmus hatása is. Emellett fordítóként is dolgozott, többek között H. P. Lovecraft és François Villon alkotásait ültette át németre.

Artmann szívrohamban hunyt el 2000. december 4-én Bécsben.

• 1958: med ana schwoazzn dintn. gedichta r aus bradnsee
• 1959: hosn rosn baa
• 1959: Von denen Husaren und anderen Seil-Tänzern
• 1964: das suchen nach dem gestrigen tag oder schnee auf einem heißen brotwecken
• 1966: verbarium
• 1967: Grünverschlossene Botschaft
• 1968: Frankenstein in Sussex, Fleiß und Industrie
• 1968: Baladn (François Villon után)
• 1969: Mein Erbteil von Vater und Mutter
• 1969: Die Anfangsbuchstaben der Flagge
• 1969: ein lilienweißer brief aus lincolnshire. gedichte aus 21 jahren
• 1970: The Best of H.C. Artmann
• 1970: Grammatik der Rosen. Gesammelte Prosa
• 1971: How much, Schatzi?
• 1972: Der aeronautische Sindtbart oder Seltsame Luftreise von Niedercalifornien nach Crain
• 1972: Das im Walde verlorene Totem
• 1974: Unter der Bedeckung eines Hutes
• 1975: Aus meiner Botanisiertrommel
• 1978: Nachrichten aus Nord und Süd
• 1979: Die Wanderer
• 1982: Die Sonne war ein grünes Ei
• 1984: Nachtwindsucher - Einundsechzig österreichische Haiku
• 1991: Hans-Christoph Stenzel's POEtarium
• 1993: Der Schlüssel zum Paradies: Religiöse Dichtung der Kelten
• 1993: Das poetische Werk
• 2001: Ich bin Abenteurer und nicht Dichter: Aus Gesprächen mit Kurt Hofmann
• 2003: Sämtliche Gedichte
• 2005: Derr Herr Norrrdwind

• H. C. Artmann versei; vál., utószó Hajnal Gábor, ford. Hajnal Gábor et al.; Európa, Bp., 1978
• How much, szivi? Válogatott prózai írások; ford. Eörsi István, Oravecz Imre, Tandori Dezső, vál., utószó Oravecz Imre; Európa, Bp., 1978 (Modern könyvtár)

• Artmann, H. C. (német nyelven). Austria-Forum. (Hozzáférés: 2017. február 20.)