Hannoveri Királyság
Königreich Hannover 1814 – 1866
A Hannoveri Királyság címere A Hannoveri Királyság zászlaja
A Hannoveri Királyság 1815-ben
Mottó: Suscipere et Finire Támogatni és Befejezni
Általános adatok
Fővárosa	Hannover
Terület	38 732km² (1820) [1] km²
Népesség	1 349 000 fő (1817) 1 927 800 fő (1865) [2] fő
Vallás	evangélikus, református
Kormányzat
Államforma	alkotmányos monarchia
Uralkodó	III. György (1814-1820) IV. György (1820-1830) IV. Vilmos (1830-1837) Ernő Ágost (1837-1851) V. György (1851-1866)
Dinasztia	Hannoveri-ház
ElődállamUtódállam←  →
A Wikimédia Commons tartalmaz Hannoveri Királyság témájú médiaállományokat.

A Hannoveri Királyság (németül:Königreich Hannover) egykori történelmi állam a mai Németország területén. Az államot 1814 októberében, a bécsi kongresszuson hozták létre, a napóleoni háborúk utáni restauráció részeként. 1815 júniusában 38 másik német állammal közösen megalapították a Német Szövetséget. A királyság uralkodói a Hannoveri-ház tagjai voltak, mely a Welf-ház egyik fiatalabb ága. 1837-ig perszonálunióban álltak Nagy-Britannia és Írországgal. 1866-ban a porosz–osztrák–olasz háborút követően a Porosz Királyság több másik német állammal együtt annektálta. Ezt követően a második világháború végéig porosz tartomány lett, majd rövid ideig a megszálló szövetséges csapatok hoztak létre belőle államot. Ebből alapították meg Alsó-Szászországot, mely Németország második legnagyobb területű szövetségi állama.

A királyság területén korábban a Német-római Birodalom több hercegsége is osztozott. 1679-ben Ernő Ágost braunschweig-lüneburgi herceg megszerezte a Hannover székhelyű Calenbergi Fejedelemséget is. Ernő Ágostot, I. Lipót császár szolgálatai jutalmául 1692. december 9-én választófejedelemmé tette. A következő évtizedekben a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség több területet is megszerzett. 1705-ig Hoyát, a Diepholzi Grófságot és a Lauenburgi Hercegséget kerültek a választófejedelem uralma alá. 1719-ben megvették a Svéd Királyságtól a Brémai és a Verdeni Hercegséget, 1803-ban pedig az Osnabrücki Püspökséget csatolták az államhoz. A napóleoni háborúk alatt előbb a poroszok, majd a franciák szállták meg a fejedelemséget, végül pedig felosztották Franciaország és a napóleoni Vesztfáliai Királyság között. A bécsi kongresszuson az államot visszaállították és királyság rangjára emelték. Emellett újabb területeket kapott, de Lauenburg nagy részét Dániának kellett átengednie, ezzel a Német Szövetség negyedik legnagyobb területű államává vált.

Ernő Ágost felesége, Zsófia pfalzi hercegnő I. Jakab angol király unokája volt. Mivel Anna brit királynőnek nem született gyermeke, az Act of Settlement (1701, magyarul: Törvény az egyezségről) értelmében Zsófia lett a brit trónörökös. Zsófia, halála miatt már nem ülhetett az angol trónra, ám fia, György Lajos 1714-ben az angol és skót korona egyesítésével az 1707-ben létrehozott Nagy-Britannia Egyesült Királyságának élére került, I. György néven, a Hanover-dinasztia első tagjaként. A perszonálunió egészen IV. Vilmos haláláig, 1837-ig fennállt. Vilmosnak ugyanis nem született fiú utódja, a hannoveri trónt viszont csak férfi ágon örökíthette tovább. Így míg a brit trón Viktóriához került, a hannoveri Vilmos öccséhez, Ernő Ágosthoz. IV. György és IV. Vilmos uralkodása alatt az országot ténylegesen öccsük, Adolf Frigyes cambridge-i herceg kormányozta, mint hannoveri alkirály. Ernő August trónrakerülése után Adolf Frigyes visszatért Angliába.

A Hannoveri Királyság az osztrák-porosz konfliktusban kezdetben semleges pozícióját próbálta őrizni, mint a legtöbb német állam. Ám a fegyveres harc 1866. június 14-ei kitörésekor az osztrákok oldalára állt. Június 27-én már döntő csatát vívtak Langensalza közelében a porosz csapatok ellen. A csatában Alexander von Arentschildt tábornok vezetésével a hannoveri csapatok győzelmet arattak a poroszok felett. Szövetségeseik, a Bajor Királyság és az Osztrák Császárság azonban lassan mozgósította csapatait, és a hannoveriek sem voltak elég mobilisak, így a poroszok meg tudták akadályozni, hogy a délnémet államok seregeiket összevonják. Poroszország így néhány nap alatt megszállta Hessent és Szászországot, a Hannoveri Királyság pedig alig két nappal langensalzai győzelme után, július 29-én letette a fegyvert.

Az 1866. augusztus 23-án aláírt prágai békeszerződés értelmében a Hannovert a Porosz Királyság annektálta, és tartománnyá szervezte.

Hannover a második világháború végéig Poroszország része maradt. A világháború után a megszálló angol csapatok Hannoveri Állam néven öt hónapra feltámasztották az egykori királyságot, majd létrehozták Alsó-Szászországot, mely ma Németország második legnagyobb szövetségi állama.

Bővebben: Hannover uralkodóinak listája

Kép	Név	Élt	Uralkodás kezdete	Uralkodás vége	Öröklés	Megjegyzés
	III. György németül: Georg III.	1738. június 4.– 1820. január 29. (81 éves)	1814. október 12.	1820. január 29.	1806-ig hannoveri választófejedelem	az Egyesült Királyság uralkodója; 1816-tól Hannoverben fia, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály.
	IV. György németül: Georg IV.	1762. augusztus 12.– 1830. június 26. (67 éves)	1820. január 29.	1830. június 26.	III. György fia	1811-1820 régens herceg; az Egyesült Királyság uralkodója; Hannoverben öccse, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály.
	IV. Vilmos németül: Wilhelm IV.	1765. augusztus 21.– 1837. június 20. (71 éves)	1830. június 26.	1837. június 20.	III. György fia IV. György öccse	az Egyesült Királyság uralkodója; Hannoverben öccse, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály; halálával megszűnt a perszonálunió.
	Ernő Ágost németül: Ernst August I.	1771 június 5.– 1851. november 15. (80 éves)	1837. június 20.	1851. november 18.	III. György fia IV. György és IV. Vilmos öccse
	V. György németül: Georg V.	1819. május 27.– 1878. június 12. (59 éves)	1851. november 18.	1866. szeptember 20.	Ernő Ágost fia	a Porosz Királyság annektálta Hannovert.

• V. György (1866. szeptember 20.-1878. június 12.)
• II. Ernő Ágost (1878. június 12.-1923. november 14.)
• III. Ernő Ágost (1923. november 14.-1953. január 30.)
• IV. Ernő Ágost (1953. január 30.-1987. december 9.)
• V. Ernő Ágost (1987. december 9.- napjainkig)

• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• A Hannoveri Királyság a Mainzi Európai Történeti Intézet (IEG) adattárában (németül)